A leveleket Kafka már betegsége idején írta a magyar származású Robert Klopstocknak, akit 1921-ben, 37 évesen egy tátrai tüd?szanatóriumban ismert meg. A megismerkedésükkor még egyetemista - orvostanhallgató - fiatalemberrel a következ? három évben Kafka rendszeresen levelezett, s a kés?bb tüd?gyógyászként dolgozó  Klopstock volt az, akinek szó szerint a karjai között halt meg 1924. június 3-án a Bécs melletti Kierling szanatóriumban. Ez a 38 levél fontos adalék Kafka betegségének utolsó id?szakához, lelkiállapotát épp úgy tükrözi, mint kezelésének körülményeit. De vall a levelekben Dora Diamant iránt érzett szerelmér?l is: a nála sokkal fiatalabb Dorával  Kafka Berlinben élt együtt. Klopstock, akit a kutatók Max Brod és Dora Diamant mellett Kafka legfontosabb bizalmasának tekintenek, 1938-ban emigrált és 1972-ben New Yorkban tüd?specialista professzorként érte utol a halál.

Mindvégig meg?rizte a leveleket, amelyeket felesége örökölt. Az ? 1995-ben bekövetkezett halála után a leveleket egy magánszemély vásárolta meg, majd azokat jó ideig elt?ntnek hitték. Az 1968-ban elhunyt  Max Brod azonban a leveleket még az özvegy életében kötetbe rendezte - igaz, hiányosan: sok levelet rövidítve közölt, és teljesen elhagyta az utóiratokat. A dokumentumok nemrégiben a bécsi Inlibris tulajdonosa szerezte meg Németországból, s most az irodalmat is kedvel? Klopstock hagyatékában talált más értékes dokumentumokkal - az orvos Thomas Mannal, Franz Werfellel, Albert Einsteinnel folytatott levelezésével - együtt jelentette meg kötetben. (Klopstock kés?bb is kereste az írók barátságát, például Klaus Mannt budapesti elvonókúrája idején ? kezelte).

A Kafka-levelek id?rendi sorrendben tekintve egyre bizalmasabbak. A kezdeti Kedves Klopsotckom megszólítás id?vel Kedves Robertté változik, ? K. helyett kés?bb F. aláírással búcsúzik. Kiderül Kafka írásaiból az is, milyen nagy becsben tartotta ezt a barátságot - saját állapotát pedig milyen nyomorúságosnak tekintette. Hugo Wetscherek, az Inlibris tulajdonosa év vége el?tt nem számít a levelek eladására. Mindenesetre április 8-án egy New York-i vásáron is bemutatja a portékát, már csak azért is, mert inkább amerikai, mint európai vev?re számít. Európában - írta a Süddeutsche Zeitung - a vételárat magasnak tartják, Ausztriából gyakorlatilag nem várható érdekl?dés, legfeljebb valamelyik német egyetem - Marburg - jelentkezése képzelhet? el.  A most eladásra kínált 38 levélen kívül egyébként még mintegy 300 van világszerte magántulajdonban, s ezek ára az elmúlt években szépen emelkedett, s most egyenként 50 ezer euró körül van.
(www.inlibris.at)