A hiányzó részeket a még él? szemtanúk tölthetik ki, és így ha tökéletesen nem is rekonstruálható mindaz, ami 1938 és 1944 között zajlott, mégis meg?rizhet? az utókornak - örök mementóként. Mert ez volt a cél, és a könyvet lapozva a cél teljesült. Nemcsak azoknak nyújtanak meghökkent?, döbbenetes élményt az összegy?jtött tények, adatok, akik rokoni-baráti szálakon közvetve vagy közvetlenül érintettjei voltak a vészkorszak eseményeinek, de bárki számára izgalmas - bocsánat a kifejezésért -, olykor krimiszer? és hihetetlennek látszó történetek t?nnek el? a szerz? aprólékos munkája nyomán. A történésznek nem feladata a mérlegelés jók és rosszak, h?sök és kollaboránsok, gyilkosok és áldozatok között. Nem várható el, hogy egyfajta dramaturgként egyik vagy másik fél javára módosítson az arányokon, amelyekb?l mi tagadás a példák mérlegén a negatív serpeny? túlsúlyos.

A történelem gyászos id?szakának jobb megértését szolgálja, hogy Gergely Anna a  zsidóságot sújtó törvényeken kívül az általános közhangulatot is megidézi a könyv lapjain, s?t a zsidóság magyarországi megjelenéséig is visszanyúl. Ennek apropóján van egy hírünk még Severus császár uralkodása idejéb?l: a római kori Intercisában, a mai Dunaújvárosban, egy emlékk? tanúsága szerint már a III. században élt zsidó közösség. Hol volt még akkor a honfoglalás? És hol volt még Adolf Hitler, amikor Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1893-ban irodalmi munkásságának részeként ezeket vetette papírra: "A zsidók megesznek és védekeznünk kell a caperape, s a poloskajárvány ellen... Itt egy rafinált, romlott, hitetlen és erkölcstelen faj garázdálkodásáról van szó, poloskainvázióról, patkányhadjáratról." A város 1912-ben díszpolgárává avatta a püspököt, aki nyolc évvel kés?bb az aktuális numerus clausust a "nemzet faji önvédelmének" nevezte.

Szerencsére ellenpéldák is akadnak, mint Csitáry G. Emilé, aki 1931-t?l polgármesterként nagyon sokat tett a város fejl?déséért, és akit 1943-ban a zsidótörvények végrehajtása késztetett arra, hogy önként lemondjon hivataláról. A kötet rengeteg szemelvénnyel, képpel, lábjegyzettel, névsorral is szolgál, ami nem könnyítette meg a szerkeszt? dolgát, akit ez sem mentesít a kritika alól, mert sajnos nem állt a helyzet magaslatán. Ha valaki a mutatók alapján próbál nevekre rálelni, gyakran hiába lapoz a jelzett oldalra, ott nem találja meg azt, amit keresett. Kár, hogy a hatalmas munkából erre nem jutott több figyelem.

Gergely Anna: A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság tragédiája (1938-1944)
Vince Kiadó
Ára: 2495 forint