Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Lolita, a titokzatos (Archívum)
Beszélgetés Nabokov regényér?l Békés Pállal, a m? fordítójával
Szerző: Szabó Edit
2003. április 22. 13:16

Békés Pál

- Vajon mi a Lolita?

- A 20. század egyik legfontosabb irodalmi alkotása, amely egy 12-13 éves lány és egy harmincas évei végén járó, m?velt, túlfinomult irodalomtörténész szerelmér?l szól. Az olvasó megismerkedhet a kés?bb testi szerelembe is átcsapó vonzalomnak az összes lehetséges borzongató árnyalatával, színével és visszájával, valamint tragikus következményeivel is. Játékos, izgató kalandregény gyilkossággal, poénnal, a végén gyásszal és valódi érzelmekkel. Amolyan remekm?.

- Remekm?, mondod, Nabokov mégis sokáig kereste a kiadót, amely végül hajlandó volt megjelentetni a regényt. Ennek magyarázata - feltételezem - egyebek között Lolita életkorában rejlik. 

- Nem szabad egy pillanatra sem elfelejtenünk, amit Nabokov maga is fontosnak tart: az, hogy milyen életkorú lányok iránt érzett milyen min?ség? érzelem mikor elfogadható és mikor elfogadhatatlan, kultúrák és korok függvénye. Petrarca Laurája nem volt még 13 éves a róla szóló versek születésének pillanatában, Shakespeare Romeo és Júliájában pedig Júlia édesanyja így szól 14 éves lányához: ?Hány tisztes lány van Veronában, ki nálad ifjabb és már anya.? Eszerint a reneszánsz kultúra az ilyen életkorban folytatott szerelmi viszonyt magától értet?d?nek tekintette, de ma is vannak a földnek olyan pontjai, ahol nem találnának benne semmi meglep?t. Amikor és ahol a regény íródott, ez a magatartás elfogadhatatlan volt. 

- Talán ez a magyarázata annak is, hogy a Lolitát sokáig pornográf regénynek tartották?

- Ez a tény a világot min?síti és nem Vladimir Nabokov m?vét. Irodalommal foglalkozó emberként azt is érthetetlennek tartom, hogyan válhatott a világhálón a Lolita, ez a még egyszer mondom, 20. századi remekm? a pedofília jelképeként ismertté. Gyermekpornográfiával foglalkozó magazinok és weboldalak el?szeretettel választják címként Nabokov gyerekh?sének nevét. Tökéletes félreértés.
 
- Vladimir Nabokov orosz értelmiség családban n?tt fel, írói pályáját tehát orosz nyelven kezdte. Aztán Berlinben élt, ahol németül, majd Párizsban, ahol franciául írt, végül Amerikában telepedett le, ahol angol nyelven folytatta az írást, s amerikai íróként vált világhír?vé.

- Aztán élete kés?i szakaszában azzal foglalatoskodott, hogy angol nyelven írt m?veit oroszra, pályája elején oroszul írt m?veit pedig angolra fordítsa. Ez az ember zseni volt. Különböz? autokratikus politikai rendszerek el?l menekülve országról országra járt, hogy szellemének szabadságát meg?rizhesse. S mindez az ? esetében nem csupán országból országba, hanem nyelvb?l nyelvbe, kultúrából kultúrába való emigrációit is jelent, ami egyedülálló a világirodalomban.

- A regény nyelvezete olyan páratlanul gazdag, hogy szinte érthetetlen, miképp képes valaki ilyen sziporkázó szóhasználatra egy számára ?idegen? nyelven.

- Az anyanyelv valamiféle sajátos ritmust és kódot ültet az ember szívébe, lelkébe, agyába, amit?l valószín?leg nehéz megszabadulni. Nabokov angol olvasóinak minduntalan az az érzésük, hogy valamiféle különleges stílusbravúrral van dolguk. Néhány irodalomtudós szerint az Oroszországban éppen Nabokov távozása idején felvirágzott avantgárd prózanyelv ritmusa lüktet ebben a szövegben, és azért olyan elképeszt? hatású, mert ?idegen? ritmus és logika m?ködteti az ? egyébként hibátlan és gyönyör?séges angol nyelvezetét. Mindemellett ez a regény egy sokszorosan kódolt, hihetetlen nyelvi bravúrária, amely PhD dolgozatok tömegét generálta világszerte, tudni illik elképeszt? mennyiség? irodalmi utalás, allúzió van benne. Ezeket az allúziókat a magyar irodalomkritikusok is nagy gyönyör?séggel próbálták felfedezni id?r?l id?re. Nabokov, ez a végtelenül m?velt, zseniális író klasszikus latin szerz?ket, Edgar Allan Poe-költeményeket, Faust-elemeket és Puskin-sorokat csempészett a szövegbe, miközben a történet gördül el?re tovább. Ha az olvasó ráismer a különleges irodalmi csemegére, örvendezve ugrabugrál, ha nem, akkor is b?séges örömforrás maga a regény. A nyelvnek ez a valóban páratlan gazdagsága olvasónak és fordítónak egyaránt végtelen játékteret biztosít.

- Milyen érzés az 1987-es fordítás után 2003-ban újra kézbe venni a könyvet?

- Óriási élmény, bár a megjelenés óta ez már nem az els?, hanem a harmadik kiadás. A Lolita világszerte bestsellerré vált, s Nabokovnak is meghozta a világhírt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Magyarországon sem a tartalma miatt vártak a kiadásával 1987-ig, hanem politikai okokból, ugyanis Nabokov fehérorosz emigráns volt.  A könyv sikeréhez kétségtelenül hozzájárult a bel?le készült két film, valamint az, hogy még mindig körüllengi a pornográf irodalom sajátos aurája, de még egyszer mondom: aki ezt keresi benne, bizony csalódni fog.

 
 
Jelenleg 0 olvasó böngészik a Papiruszon

Ingyen hirdetés | Fesztivál, rendezvény
Weboldal készítés