A Berlin, egy nagyváros szimfóniája cím?, a mozgókép és a vágás ritmusának filmtörténeti alappéldájaként számon tartott avantgárd némafilm alkotója Walther Ruttmann Fényjáték Opus I cím? 1921-ben készült animációjával kezd?dik este a Varga Filmklub. Az új, autonóm m?vészet kezdetét jelz? nyolc és fél perces ?opusz? formájában a motívumok és harmóniák kölcsönhatása a zene tisztasága után vágyakozott, ahogy Ruttmann összes filmjének közös jellemz?je, hogy a fényt és a mozgást keresi, és emeli ki, szoros kapcsolatban a zenével.

Walther Ruttmann

Az els? egész estés animációs film (Walt Disney Hófehérkéje) készít?je, Walther Ruttmann alkotótársa és barátja, Lotte Reiniger az Ezeregyéjszaka egyik meséjét dolgozta fel a kilencven perces Achmed herceg kalandjaiban. Az 1926-os bájos komédiába vagy inkább lírai románcba, az izgalmas csatákkal, hátborzongató varázslatokkal teli árnyjátékba hét perces részlet erejéig tekinthetnek bele az érdekl?d?k.

Zenei kubizmusként határozta meg els? tíz perces (sajnos, elveszett) filmjének m?faját, a dadaistákhoz csatlakozott Viking Eggeling. Miel?tt az új típusú mozi létrehozása érdekében kamerát vásárolt (1922), m?vészettörténetet és festészetet tanult, valamint zenét szerzett. A Symphonie Diagonale (1925) a különböz? m?vészeti formákkal való több évnyi kísérletezés szintézise. Tristan Tzara barátja az absztrakt animáció találta egy univerzális, egy teljes és bármely kultúra számára érthet? közös nyelv legérthet?bb kifejezésmódjának.

Oscar-díjas animáció is szerepel még a Varga Filmklub esti vetítésén a Fogadó a Millenárishoz épületében: Tyron Montgomery 1997-ben kapta az Amerikai Filmakadémia elismerését a Quest cím? filmért. Az abszurd drámaszerz? Eug?ne Ionesco Az Orrszarvújából csinált hasonló m?fajú animációt Jan Lenica, A rinocérosz (1963) címen. Az utóbbi évek egyik fesztiválsikere Steffen Schaeffler A parókakészít? (1999) cím? Schaeffler bábanimációja: a pestist?l fert?zött középkori Londonban vagyunk, amikor is egy magányos parókakészít? végzetes döntéssel vajúdik. Christoph és Wolfgang Lauenstein Balance (Egyensúly, 1989) cím? filmjét, amelyben öt figura veszélyezteti azt a bizonyos kényes egyensúlyt egy lebeg? felületen, sokan az animáció legnagyszer?bb alkotásai közé sorolják.

?Reisenbüchler, aki életében egyetlen kockányi kommersz filmet sem készített, a hatvanas évekb?l maradt ránk, kés?n jöv?kre, örök lázadóként a fogyasztói társadalommal és a Földet felél? civilizációval szemben. Boldog világvége cím? pimasz, saját filmes-grafikus kifejez?eszközeit is idéz?jelben használó opusa nemcsak a búcsúzó XX. század végének görbe tükre, de figyelmeztetés is: ?Magatokon röhögtök!? A kultúra torzszüleményeit, a tömegkommunikáció horrorelemekben gazdag manipulációs tevékenységét, a giccs diadalát, s e káoszból ránk tör? privát szorongást, a kiszolgáltatottság bizonyosságát foglalja zenés-táncos keretbe a film.
Reisenbüchlert úgy t?nik, nem érinti kortársai alkotói válsága. Meglep? ifjonti szenvedéllyel támad korunk idiotisztikus jelenségeire. Meghökkent és megdöbbent, elementáris er?vel szembesít a problémákkal, amelyek felett leginkább szemet hunyni szeretnénk? - írja a magyar animáció kiemelked? képvisel?jér?l M. Tóth Éva a Filmvilágban (1999/8.sz.) Az említett Boldog világvége (1999) cím? filmet, valamint a Zöld intelmek mindennapra (1992), az Ecotópia (1995) és A fény pillanata (2002) cím? alkotásokat csütörtökön 19 órától tekinthetik meg a Balázs Béla Stúdió vetít?jében (Bp., XIII. ker., Újpesti rkp. 5.) az Egy portré századunkból - Reisenbüchler Sándor (1965) hat perce után.

A Varga Stúdió honlapja: http://www.vargagroup.com/