A finom eleganciájú Harrach-palota két emeletén Budapest és Bécs 1873 és 1912 közötti kulturális életét, szellemi pezsgését, párhuzamosságait mutatja be a Zeit des Aufbruchs cím? kiállítás, amely április 22-ig tart nyitva. A legfontosabb, ami hamar felt?nik: volt id?szak, amikor Budapest és Bécs er?sítette egymást. 1873 és 1920 között mindkett? modern világvárossá vált, rohamosan fejl?dött, s mindkét város ekkor került az európai kultúra f?sodrába. Abban az id?szakban ugyanis a kultúrával lehetett feltörni, polgárosodni.

Az 1873-as bécsi világkiállítás f?bejárata

1873-ban Bécs világkiállítást rendezett, s hazánk ekkor szerepelt els? ízben önálló kiállítóként. Ebben az évben született meg Pest, Buda és Óbuda egyesülésével Budapest, amely ugyan eleinte Bécs nyomában járt, hiszen még csak ekkor vált nagyvárossá. Szinte a semmib?l. 1869-ben Pesten, Budán és Óbudán 270 ezren laktak, s a lakosság száma 1900-ra 733 ezerre n?tt, az els? világháború végére pedig megközelítette az egymilliót. Bécs viszont birodalmi f?város és császári székhely volt, 1850-ben 431 ezer lakossal, 1890 decemberében, az el?városok bekebelezésével pedig már 1,456 millióval büszkélkedhetett.

Mindeközben a fiatal magyar fest?k, építészek jórészt a bécsi akadémiákon tanultak, bécsi mesterekt?l, s osztrák alkotók hatására alakult ki számos jelent?s magyar irányzat is. Ugyanakkor az 1890-es évek végén a magyar m?vészek új új utakat kerestek, bár a (kölcsön)hatások akkor is egyértelm?ek. Nem követték például a bécsi Secession m?vész csoportosulást, amelynek Gustav Klimt is a tagja volt, hanem független csoportokat hoztak létre Naqybányán, majd Szolnokon, kés?bb Budapesten. De az 1910-es években mindkét városban megjelent az avantgárd m?vészet, amelynek magyar és ostztrák képvisel?i segítették egymást.

A kiállítás, amely szerencsére nem száraz történelmi bemutató, jól érzékelteti, hogy az 1873 és 1920 közötti id?szak mindkét város életében az áttörés, a robbanásszer? fejl?dés ideje, amikor a m?vészetekben is el?retört az avantgárd. A két emeletet elfogalaló tárlat középpontjában a festészet csúcsteljesítményei állnak, láthatjuk a korszakban alkotó legjelent?sebb fest?k csúcsm?veit. F?ként a magyarokat. Mert bár a kiállítás a Budapest és Bécs címet viseli, az anyag négy ötöde magyar. A rendez?k ugyanis úgy gondolták, hogy az adott korszak osztrák m?veit ismerheti a közönség, ám az azonos id?szakban született magyar alkotásokat nem.

Részlet Hans Makart Hanna Klinkosch-portréjából

Than Mór, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Paál László, majd például Vaszary János, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos jelent?s festményei mellett természetesen egy-egy osztrák kép is látható. Néhol meghökkent?ek a párhuzamok, például Carl Rahl és Lotz Károly egy-egy allegorikus m?ve, vagy Hans Makart és Lotz Károly n?i portrjéja meglep? felfogásbeli azonosságot mutat.

Bár a középontban a festészet áll, remek fotográfiák, grafikák, térképek ézékeltetik Bécs és Budapest nagyvárossá válását, a rohamos építkezéseket. Ebben a fél évszázadban virágzott az iparm?vészet is, a kiállított egyedi bútorok, üveg- és ötvös m?tárgyak, könyvillusztrációk, a finom halasi csipkék, vagy a világhír? Zsolnay kerámia remekei mind leny?göz? megújulási készségr?l, megújító er?r?l, gazdag formavilágról árulkodnak. 1912-ben még Neukunst néven avantgárd bécsi m?vészek mutatkoztak be Budapesten, ám az I. világháború után megszakadt a fél évszázados közös virágzás.

Az 1873-as bécsi világkiállításon való bemutatkozásunk óta nem volt ilyen er?teljes m?vészeti jelenlétre lehet?ségünk az osztrák f?városban. Talán ez a kiállítás ismét elindít valamit.

Zeit des Aufbruchs - Budapest und Wien zwischen Historizmus und Avantgarde - a bécsi Collegium Hungaricum és a Kunsthistorisches Museum Wien közös tárlata - a kiállítást támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest f?város és az Uniqa osztrák biztosítótársaság.

Bécs, Harrach-palota, Freyung 3, nyitva: április 22-ig minden nap 10 és 18 óra között.

A m?veket a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparm?vészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, Bécsben a Historisches Museum der Stadt Wien és az Österreichische Galerie Belvedere muzeológusai válogatták különféle múzeumokból, magángy?jteményekb?l, galériákból.

www.khm.at/aufbruch