A 13 Oscar-díjra jelölt Chicago után komolyabb filmek következtek. Michael Winterbottom versenyfilmje, az Ezen a földön (In this World) meglett férfiak szemébe is könnyet csalt. A film két kisfiú történetét meséli el, akik egy palesztin menekült táborból indulnak el szüleik kívánságára a jobb jöv? reményében Londonba. Útközben emberkeresked?k kezeibe kerülnek, sok viszontagság után csak a fiatalabbik ér célba. Bátyja nem éli túl a negyvenórás kamionutat a sötétben, étlen-szomjan. A dokumentumelemekben b?velked? játékfilm nagyrészt sivatagi tájakon játszódik. Sorsok és sorstalanságok sivársága.

Südostpassage

Szintén két fiú történetét meséli el a Nem félek (Ion non hu paura) c. olasz film. Különlegessége, hogy Gabriele Salvatore rendez? egy 10 éves gyermek szemszögéb?l (kb. 130 cm-re a föld fölött mozog végig a kamera) mutatja be nekünk a fiúk félelmeit és bátorságát. A film alkotója elmondta, hogy szerinte a mai társadalmakban az öregeknek és a gyerekeknek egyre kevesebb hely jut, pedig a saját szemszögükb?l sokszor olyan dolgokat is észrevesznek, amik mellett mások elmennek.

Ulrike Ottinger német rendez?n? 6 órás filmjében a térképen keletkez? új fehér foltokra irányította kameráját. Trilógiája a Délkeleti átjáró (Südostpassage) címet kapta. Az els? részben Lengyelországból Magyarország érintésével Bulgáriába utazik, a második részben Odesszát, a harmadikban Isztambult mutatja be nagy részletességgel. Ezek a hagyományban és kultúrában gazdag tájak a nyugati világ számára többnyire fehér foltok. Hazánkból Szeged és Eger látható, a kassai és temesvári képeket Márai idézetek kísérik.

Mutter

Gimes Miklós Anya (Mutter) c. filmjében is rólunk van szó. A Svájcban él? filmkritikus, rendez? szülei sorsát meséli el, minden nosztalgia nélkül, mégis nagyon meghatóan. Id. Gimes Miklóst Nagy Imrével együtt végezték ki 1956-ban. Özvegye, "Lucy" férje kérésére hagyta el fiával az országot. Az id?közben 80. születésnapját is betölt? anya ?szintén mesél a háború utáni évekr?l, arról, hogyan sodródtak az egyik mozgalomból a másikba, miképpen vált a családi élet alakítójává a párt. A film premierje után a mama bevalotta, hogy sok év után megkönnyebbült, mert nyomták a szívét a sokáig ?rzött titkok, melyeket most kimondhatott a kamera el?tt. Mint megtudtuk, a filmnek már elkészült a magyar változata, amely hamarosan az itthoni mozikba kerül. Gimes anyaportréját azért érdemes megnézni, mert érintettként, de külföldiként más íveket húz, mint a témával foglalkozó magyar dokumentációk. Se szemrehányás, se önsajnálat, s ami a legszebb, a mai politikától teljesen mentes.

Sajátos n?i portrékat ötvözött Stephen Daldry az Órák (The Hours) cím? angol filmben. Az Oscar-díjra is esélyes lírai hangvétel? m? n?i helykereséseket, helyezkedéseket mutat be. Virginia Wolf b?rébe Nicole Kidman bújt, az ötvenes évek amerikai háziasszonyát és Wolf olvasóját Julianne Moore alakítja, Meryl Streep pedig korunk problémáival küszködik.

Adaptation

Az Adaptáció (Adaptation) Spike Jonze (Being John Malkovich) rendezésében szintén angol színekben indult az Aranymedvéért. Nicolas Cage pompásan alakítja az ihlet nélküli csúnyácska forgatókönyvírót, valamint annak rámen?s, n?knél sikeres ikertestvérét. A jonze-i humor ebb?l a filmb?l sem hiányzik, hol az egyik, hol a másik testvérpárral azonosulhatunk, esetleg a felbukkanó n?k valamelyikével, miközben jóíz?eket kacagunk saját sikertelenségeinken és botladozásainkon.

Ha Solaris, akkor Tarkovszkij - eddig így tudtuk. Most Stanislav Lem sci-fijének új adaptációjával lepett meg bennünket Steven Sodebergh. Harminc évvel a szovjet nagymester filmje után azért nyúlt újra ehhez a könyvhöz a rendez?, mert egyrészt meg akarta mutatni nekünk, milyen lesz a jöv?, másrészt már régóta érdekelte az emlékezés mivolta. George Clooney ezúttal is "Vészhelyzet"-et próbál megoldani, most pszichológus földön és az ?rben, játéka azonban sokkal mélyebb, mint a kórházi sorozatban. Sodebergh sajátos mixtúrát kavart hagyományos és digitális képi világokból, a nagyközelikre komputerben kavart szürreális kockák következnek. Ezt lehet szeretni is, meg nem is. De az biztos, hogy Lem mondatai, akkor amikor az els? klónbébi állítólag már közöttünk él, még ijeszt?ebbek. Ilyen lehet a jöv?.

Chabrol francia filmrendez? a Gonosz virágában (La Fleur du mal) pedig azt fejtegeti, hogy mi van akkor, ha a mai generáció a mindennapokban ?sei b?neivel szembesül. Ilyen is, olyan is lehetett a múlt. A mai napok h?seinek pedig csak lavírozás, helykeresés és helyezkedés marad...

www.berlinale.de