Fesztivál.hu

Port80.hu

Mp3Heaven.hu




Legyen a Papirusz.hu a Kezdőlapja! Tegye be lapunkat a Kedvencek közé!
Színházi csendet tanít (Zene-bona)
Heiner Goebbels Budapesten koncertezik
Szerző: Albert Mária
2003. február 15. 09:52


papirusz: Herakles II. cím? darabját az 1998-as Budapesti ?szi Fesztiválon hallhatta a közönség, a Brass in the Five együttes tolmácsolásában. Ha információnk helyes, személyesen el?ször látogat Magyarországra.

Goebbels: A Herakles II. bemutatójáról hallottam, nagyon örültem neki. Ám el?adóként tényleg most mutatkozom be Budapesten.

- Bizonyára nyomon követi a nagy magyar zeneszerz?k - Kurtág, Ligeti, Eötvös - m?ködését. Van-e valamilyen tapasztalata Magyarországgal és a magyar zenészekkel kapcsolatban?

- Csak jó tapasztalatom van. Ismerek sok magyar kollégát; zeneszerz?t és karmestert, s az a tapasztalatom, hogy a magyar zenei kultúra és zenei el?adó-m?vészet nagyon magas színvonalat képvisel a világban.

- A karrierje rádiójátékokkal kezd?dött. Legalábbis a honlapja szerint.

- A rádió és hangjátékok valóban meghatározó elemei munkásságomnak. Zenei pályafutásom viszont nem ezekkel, hanem jazz improvizációkkal indult a 70-es években. Az els? hangjáték elkészülte el?tt számtalan színházi és filmzenét is írtam. Aztán tényleg jöttek a rádiójátékok.

- A Herakles II. annak idején igazi csemege volt az ?szi Fesztiválon. A látvány, a különleges hatások, a vashordók, mint üt?hangszerek, a sampler játszotta speciális effektek, hangminták, a "félkönny?zenei" megoldások és a jéghideg kortárszenei részek egyensúlya, esetleg szembeállítása a befogadhatóságot szolgálta. A színházi múlt is többször visszaköszönt benne. Mennyire jelene a színház?

- Ma már csak a saját darabjaimat írom és rendezem. Így azt látom és hallom, amit látni és hallani akarok. Alkotó és interpretátor vagyok egy személyben.

- Mint a Budapesten bemutatandó Prométheusz megszabadítása cím? m?vében. Ön írta a zenéjét, s Ön is rendezte a darabot.

- Igen, s?t játszom is benne. Számomra ez azért érdekes darab, mert az életem, munkásságom több fontos részletére is rámutat. A Prométheusz megszületése óta, idestova tíz éve nem játszom új darabokban. Rájöttem, hogy szerepl?ként túl sokat foglalkozom magammal, keveset a színpadon történ? eseményekkel, a darabban játszó partnerekkel. A 70-es, 80-as években fontos volt számomra a szereplés, ma sokkal fontosabb az alkotás.

Színpadkép a Max Blackb?l
(Wonge Bergmann fotója)
- Miért éppen a Prométheuszt hozza Budapestre?

- Az els? személyes bemutatkozásom egy országban különleges alkalom. Olyan darabot szerettem volna elhozni, ami jelent?s. Ez az egyik legfontosabb hangjátékom a 80-as évek közepéb?l, s ez jelentette a hang és rádiójáték korszakom kezdetét. Jelent?s azért is, mert ezt a m?vemet els?ként vittem színpadra.

- Használ elektronikát, basszusgitárt, samplereket, szintetizátorokat. Hol helyezi el magát a zene világában?

-Valóban sok elektronikus eszközt használok komponálás közben, olyanokat is, amelyek inkább a popzenére, a jazzre jellemz?ek. A 80-as évek elejét?l kezdve komputerrel is dolgozom. Fontos azonban, hogy a könny?zenei és az elektronikus hangzás között megtaláljuk az egyensúlyt. A darabjaimban mindig ügyelek arra, hogy meglegyen az egyensúly a könny?, életvidám és a sokszor hideg, depresszív elektronikus hangzás között. Nagyon érdekel ennek az a megtalálása.

- A most hallható m? Heiner Müller m?ve alapján készült. Több munkája is köt?dik hozzá. Életútjának ismertetésekor szívesen említi a vele való személyes, alkotói kapcsolatot.

- Éveken át sokat dolgoztunk együtt, s a kilencvenes évek elején, halála el?tt ? is szerepelt ebben a darabban. Nagyon fontos volt mindkett?nk számára, hogy minél több színházi, rádió és koncertfeldolgozást készítsünk. Az ? m?vei erre különösen alkalmasak voltak, mert szerintem az írásai olyanok az olvasó számára, mint egy opera a hallgató számára. Nem lezárt egész, nemcsak egy értelmezése lehet, ami a nagyon érzékletes a stílusból, a különleges és többértelm? nyelvi jelrendszerb?l fakad.

- A Berlini Filharmonikusoknak komponál éppen.

- Miel?tt Önökhöz utazom Budapestre, még be kell fejeznem a nekik szánt darabot. Rendszerint felkérésre dolgozom, ritkaságszámba megy, ha önálló tervet valósítok meg. Ilyen felkérés a Berlinieknek megrendelésre írt m?vem is.

- A színházi gondolkodás és lét együtt jár a közönséggel való interakcióval. Február 16-án el?adásokat is tart, személyesen találkozik a közönséggel. Mit jelent ez Önnek?

Részlet a Landschaft mit entferten Verwandtenb?l
(Klaus Grünberg felvétele)
- Szeretek addig ismeretlen közönséggel találkozni, szeretem látni a közvetlen reakcióikat. Ezek meger?sítenek abban, hogy helyes úton járok, máskor pedig korrigáló er?ként hathatnak. A tanítást is szeretem, az egyetemen rendszeresen tartok el?adásokat.

- Milyen benyomásai vannak az ifjú komponistákkal kapcsolatban, mire tanítja ?ket? Gondolom mindegyikük, aki Önnél tanul, különleges érdekl?dést mutat a színházi zeneszerzés iránt.

- Tévedés. Nem tanítok komponistákat, mert többször csalódtam bennük. Sok esetben nem elég nyitottak, egy zárt rendszeren belül mozognak, például kizárólag komputerrel dolgoznak, s más eszközöket nem is használnak fel. Én színházi "csendet" tanítok ifjú el?adóknak, színházkutatóknak, s ez az igazi kihívás számomra.

- Az ifjú nemzedék tanulási, alkotói és m?ködési módszerei különböznek-e az Ön fiatalságának módszereit?l?

-
Harminc évvel ezel?tt sokkal nehezebb volt ismereteket szerezni, mint ma. Most információk millióihoz lehet hozzájutni, és sok rossz információ közül kell kiválogatni a jókat. Amennyire jó a korlátlan információhoz jutás, annyira nehéz közülük a helyeseket és hasznosakat kiválasztani. Annak, aki érvényesülni akar, nagyon magas elvárásoknak kell megfelelnie. Ha sikeres zeneszerz? vagy színházi ember szeretnél lenni, tudnod kell, hogy mi folyik körülötted, milyen a világ, mit vár el t?led a közönség. Ma ez az igazi kihívás a fiataloknak.

www.heinergoebbels.com

Heiner Goebbelsr?l

Heiner Goebbelst nyugodtan nevezhetjük világsztárnak a kortárs zene, zenés színház területén. Szociológiai és zenei tanulmányait követ?en billenty?seként kezdte zenei pályafutását a Cassiber együttesben, amely az Einstürzende Neubauten mellett a német alternatív zenei szcéna másik kultuszzenekara volt a 80-as években. Talán populáris zenei tapasztalataiból eredeztethet? az a tény, hogy munkájában a kompozíció mellett er?sen foglalkoztatja a zenének a szöveggel való kapcsolata, illetve a zene színpadi megjelenítése, a láthatatlan láthatóvá tételének problematikája. Ennek is köszönhet?, hogy munkásságát a m?faji sokszín?ség jellemzi (hangjáték, szcenírozott koncert, zenei színház, opera, hanginstalláció, stb.) Komponált darabokat az Ensemble Modern, az Ensemble Intercontemporain és a Frankfurti Opera számára, de készített m?vet a párizsi Pompidou központ, vagy a Théâtre Vidy részére is. 2001-ben elnyerte az Európai Színházi Díjat, valamint Hashiragi cím? zenei színházával az Edinbourgh-i Fesztivál Herald Angel díját (European Theater Prize - New Theatrical Realities), Surrogate Cities cím? CD-jét pedig Grammy-díjra jelölték a "Legjobb klasszikus kortárs kompozíció" kategóriában.

 
 
Jelenleg 5 olvasó böngészik a Papiruszon

Ingyen hirdetés | Fesztivál, rendezvény
Weboldal készítés