A gyerekek megtanulják az ábécét az iskolában, de a szédületes tempó, az állandó rohanás, a hiányosságok folytonos pótlása elveszi a kedvüket az olvasástól. Annak is attól a fajtájától, amikor az ember az olvasás élményéért falja a betűket. Nem azért, hogy a képekhez némi magyarázatot kapjon. Vagy azért, hogy az ismeretterjesztő könyvből már egyedül ki tudja keresni, mit is eszik a papagáj. A gyatrán olvasó gyermeknek leginkább gyakorlásra lenne szüksége, ezért folyton fejlesztő feladatokkal bombázzuk őket. Pedig egyszerűen csak meg kell szerettetni velük az olvasást.
A könyvesboltokban a hat-nyolc éves, még olvasni tanuló kisdiákok számára a legnehezebb könyvet találni. Azon íróknak, akik igazán hozzájuk szólnak, kötetben kiadott meséi megriasztják őket vaskos méretükkel is. A Móra Kiadó Zsiráf könyvek sorozata tényleg a kezdőknek szól. A mű szerzőjéről, Podonyi Hedvigről nehéz háttérinformációt is találni, kedves meséje mégis meghatározó élmény lehet a kultúra felé terelt ifjúság számára.
A hatvan oldal terjedelmű, egyszusszanásnyi mese könnyed, mégis tanulságos szórakozást nyújt. Eredeti hangvételét és mondatszerkezeteit első nekifutásra nehéz megszokni, de ha már segítségünkkel túl van a gyermek az elején, könnyen a végére ér. A történet egyszerűségét ellensúlyozza a néhol bonyolult megfogalmazás. Az olvasás, mint foglalatosság monotonságából rendre kiemelik az olvasót a szereplők rímekbe foglalt gondolatai, és Sajdik Ferenc karakteres, mégis gyermeki gra-firkái.
A mese két országról, és annak két különböző uralkodójáról szól. Zöldföldön mindenki szereti a természetet, a király legfontosabb napi teendője a rózsák ápolása. A polgárok békében és szeretetben élnek egymás mellett. Higgadt, ezeréves nyugalom jellemzi a kicsi országot. Mohónia a mohó és kapzsi, másfélmázsás, gonosz király elnyomása alatt tengődő nép földje. Itt mindenki azon fáradozik, hogy a király feneketlen bendőjét mindenféle földi jóval megtömje, különben a feje vétetik. A királyságban már nincs is más, csak a felség szolgái és a hadsereg, mely újabb és újabb államot igáz le, hogy uralkodója igényeit ki tudja szolgálni.
Sajnos Zöldföld parányi területére is sor kerül a bekebelezésben, ám a szeretet, az önfeláldozás és különben is a jó nyeri el méltó jutalmát. A gonosz király pedig megkapja büntetését: két kezével kell helyrehoznia, amit mindaddig lerombolt. A hősök és a karakterek annyira valóságosak és könnyen érthetőek, hogy a modern tendencia, miszerint mindenki a rossznak drukkol, itt nem kap teret. Az utolsó oldal soraival már csak a jó és a szeretet emlékeit viszi tovább a kicsi olvasó. Ő maga is igazi hős, aki végigolvasta élete első könyvét.
A könyvet itt is megrendelheti:
http://www.fokuszonline.hu/cgi-bin/htmlos.cgi/401437.1.674655250242015252?
Én már tudok olvasni!
Podonyi Hedvig: Zöldföld és Mohónia (Móra)
Karácsony előtt a gyerekek levelet írnak a Mikulásnak és a Jézuskának. Ezek az ígéretekkel és bájos rajzokkal tarkított kívánságlisták a tanácstalan szülő segítségére lehetnek az ajándékok kiválasztásakor. Sokan most elégedetten konstatálják, hogy a titkos lista élén könyvkívánság áll. Olvasmányos, irodalmi értéket hordozó meseregényt azonban nehéz találni azoknak a csöppségeknek, akik éppen csak megtanultak olvasni. Podonyi Hedvig kis meséje a hiányzó láncszem a képes könyvek és egy Lázár Ervin kötet között.