A XIX.sz.-ban, a francia hódítók által emelt katedrális az utóbbi 50 évben nem szolgál szakrális célokat, mert  a függetlenség kikiáltása után a keresztény lakosság elhagyta Tunéziát. A funkcióját vesztett épületet a teljes tönkremenés előtt megvásárolta egy humanista művészetbarát, felújítatta, és falai közé beköltöztette a zenét. A lenyűgöző freskók, a faragott fakorlátok, a színes üvegablakok, a rafináltan rejtett világítótestek, a római, az iszlám és a keresztény kultúra különös találkozási pontja ideális színtér. Amikor lenyugodott a Nap, és a Byrsai domb tetejéről kivételes látványt nyújtott a tenger, a kikötő, az öblök, és kigyúltak Tunisz fényei, akkor kezdődtek a koncertek az ezer személyes St.Louis katedrálisban - mondja a szerkesztő.

Cihat Askin hegedűművésznek, az Ankarai Konzervatórium professzorának egyik kedvenc zeneszerzője Bartók Béla. A fesztiválon Hande Dalkilic zongorakíséretével Mozart, Brahms és török szerzők műveit játszotta. Második este a Svájcból érkezett Terpsycordes vonósnégyes Haydn, Schumann, és egy fiatal svájci zeneszerző, Gregorio Zanon rendkívül érdekes darabját mutatta be. /Nevük szellemes szóösszetétel: terpsycor görögül mozdulat, mozgás, corde franciául húr./

Amikor 2001-ben a Karthagói Fesztivál igazgatója lekötötte a két magyar művész, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás koncertjét, még nem sejthette, hogy a Budapesti Szigeti József, illetve az Indianapolisi Nemzetközi Hegedűverseny egy-egy győztesét köszöntheti 2002. októberében Tuniszban. A közönség pedig, örülve a kivételes szerencsének, nagy-nagy szeretettel köszöntötte a két fiatal magyar művészt

Bartók rádió, december 10. kedd, 23.00 - 23.40