Ha rangsorolni lehetne az emberi természet számára tíz legdühítőbb tevékenységet, bizonyára az első ötben kapna helyet a mindannyiunk idegeit és tűrőképességét próbára tevő várakozás. A bizonytalansági állapot, amely behálózza minden gondolatunkat annak a folyamatnak a kapcsán, amit a várakozás első pillanatától kezdve (rendben van, még van öt perc) egészen az utolsó, a "na csak egyszer kerüljön elő" típusú mondatokig tekerünk fel az agyunkban, valószínűleg jó pár ősz hajszálat eredményez mindannyiuknál.
Gondoljunk csak a világirodalom egyik legabsztraktabb párosára, Vlagyimire és Esztragonra, milyen őrjítő érzést ébresztett bennük várni olyasvalakire, aki nemhogy nem jött, de valószínűleg nem is létezett soha. Talán nem véletlenül jegyezte meg Beckett a pár megjelenítését illető instrukcióban: "mindketten középkorú, ősz férfiak."
Valamivel szerencsésebb helyzetben van A kripli két nénikéje, noha nem azért, mert nekik kevesebb az ősz hajszáluk, hanem mert ők legalább tudják, mire várnak. Nem tudjuk, milyen rendszerességgel kénytelenek kis sámlijukon a partot bámulva arról diskurálni, milyen rossz érzés az ő Billijük távollétében aggodalmaskodni, ám az ilyen típusú mondatok gyakori elhangzásából arra kell következtetnünk, hogy nem először.
Csámpás Billy ugyan semmi rosszat nem csinál, hacsak a tehenek "fixírozása" nem tarozik ebbe a kategóriába, ő csak a szülei halálának körülményeit, nyomorúságos sorsának az okát szeretné kideríteni. Majd egyszer csak valódi szenzáció terjed el ebben az inger- és hírszegény írországi falucskában: a szigeten hollywoodi filmesek forgatnak, akik szereplőket válogatnak. Billy úgy érzi, eljött az ő ideje, a szegénységtől és sok gúnyolódástól való menekülés egyetlen lehetőségeként indul a nagyvilágba, hogy filmsztár legyen...
Martin McDonagh ír drámaíró "meséje" itt kezdődik, s itt is ér véget. Az előadás sikere nem is a jól megírt dráma színpadra állításán múlik, hanem a kitűnő és az előadás egésze alatt nyomon követhető rendezői koncepción, a fergeteges humorú, finom lingvisztikai árnyalatokkal teletűzdelt fordításon, a parádés színészi játékon és a "szívet melengető" nyomorultság tökéletes megjelenítésén. Nem véletlen, hogy a szakma Schell Judit alakítását a 2001/2002-es évad legjobb mellékszereplőjének járó díjjal jutalmazta.
A kripli
Iró: Martin McDonagh
Fordító: Varró Dániel
Rendező: Gothár Péter
Szereplők: Csomós Mari, Kulka János, Lengyel Tamás, Schell Judit, Hámori Gabriella, Szombathy Gyula, Csankó Zoltán, Schneider Zoltán, Bence Balázs
Következő előadások: november 21-én és 26-án, december 13-án, 14-én és 18-án, minden alkalommal 19 órától.