Hol van már a régi idők vidéki mozija... Annak idején még több mint 2000 városi és falusi filmszínház várta a nagy sikerű magyar és külföldi alkotásokra éhes közönséget. Nem is olyan régen - 1990-ben - 36 millió volt az országos mozilátogatók száma, ebből ugyan a legtöbb néző a fővárosban élt, ám a vidék közönsége is jelentős szeletet vett ki abból a bizonyos tortából.
Eduardo Rózsa Flores
a Chico című filmben
A kilencvenes évek elején a kábeltelevíziók és a videotékák megjelenésével a nézőszám ugyan csökkent, ám megmaradt országos szinten az évi 15 millió, ebből a nézők kétharmada volt vidéki. 1996-tól más szelek fújnak hazánkban: Budapest-centrikussá vált a mozik üzemeltetése. Tavaly a budapesti nézőszám túllépte a 8 milliót, idén az első 7 hónapban pedig megközelítette az ötöt. Ez az eredmény főként a gomba módra szaporodó többtermes multiplexeknek köszönhető, ahol a vásárolt popcorn mellé kényelmes fotelt, minőségi hang -és képtechnikát kapnak a nézők. Vidéken is nyíltak multik, de ott a színvonal messze elmarad a budapestitől - a szék is recseg, meg a film is.
Kecskeméten 1999-ben zárták be a Városi mozit a Hollywood Multiplex megjelenése miatt. A belvárostól távol felépült bevásárlóközpontban kialakított mozi öt termében összesen több mint 1100 néző fér el, azonban kevés a teltházas előadás. Maradt tehát a belváros egyetlen művészfilmeket vetítő mozija, az Otthon, ahová nehezen jutnak el a friss produkciók, ugyanis a hazai alkotások manapság két kópiával készülnek. Erdélyi Dániel, az Előre című játékfilm rendezője szerint tarthatatlan ez az állapot. A 22 nap alatt leforgatott produkció költségvetése mintegy 60 millió forint, amelyből csak az utómunka volt 20 millió. A két kópia a fővárosi mozikba sem elegendő, vidékre pedig csak úgy juthat el a film, ha országos turnét szerveznek a készítők - ez pedig plusz költségekkel járna. És ilyen történetek naponta megesnek.
Gáspár Sándor az Előre!
című filmben
Nélkülözhetetlen tehát a filmtörvény megalkotása, amelyen több mint 8 éve dolgozik a szakma és az illetékes minisztérium. Grunwalsky Ferenc operatőr elmondta: a törvénytervezetben szerepel az is, hogy egy hazai produkciót minimum öt kópiával kellene forgalmazni ahhoz, hogy az ország minden szegletében vetíthessék azt. A filmszakmai kerekasztal képviselője szerint egy 40 moziból álló, országos hálózat kiépítése mintegy 750 millió forintba kerülne. A Budapest Film Rt. vezérigazgatójának, Port Ferencnek erről hasonló a véleménye. Szerinte évi másfél milliárd forintból egy hároméves program keretében kiépíthető egy 50 vetítőhelyből álló art-mozi-rendszer. Összehasonlításképpen: az Uránia Nemzeti Filmszínház felújítása került 1 milliárd 400 millió forintba, ami számokkal leírva: 1 400 000 000.
Dér Denisa és Bubik István
a Kanyaron túl című filmben
Az Országgyűlés kulturális bizottsága szerdai ülésén tárgyalt arról az előterjesztésről, hogy jövőre a vidéki arthálózat fejlesztésére 500 millió forintot különítsenek el. Kérdéses, hogy az említett összeg hány korszerűtlen filmszínház átépítésére lenne elegendő. Követhető példa, ami Szegeden és Debrecenben már megvalósult: előbbiben a Belvárosi mozit - mintegy 50 millió forintos beruházásnak köszönhetően négytermessé alakították át, Debrecenben pedig korszerűsítették az Apolló filmszínházat. Itt egyébként a Cinema City multiplex megjelenésének következménye volt a legkedveltebb, ráadásul 1994-ben felújított Víg mozi bezárása. Jelenleg a belvárosi épületben konferenciákat és színházi előadásokat rendeznek, és csak alkalmanként vetítenek filmeket, főként iskolák számára.