Globális előrejelzések szerint az ezredfordulót követő 20 év alatt megduplázódik a turizmusban résztvevők száma, és a passzív pihenés mellett egyre nagyobb teret kap a sport, az egészséges életmód elsajátítása, más tájak, népek, kultúrák megismerése. A turizmus világtrendjének alakulása új kihívásokat és megoldandó feladatokat jelent a tudományos kutatás és képzés számára. November 7-e és 9-e között immár harmadszor rendezték meg a Kultúra és Turizmus Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásárt az ELTE Egyetemi Kongresszusi Központjában. A rendezvénysorozat célja a kultúra és a turizmus együttes tevékenységének vizsgálata, az eddigi tapasztalatok feldolgozása, további együttműködési lehetőségeink feltárása, a piaci követelményeknek megfelelő újabb tevékenységi területek keresése és a kulturális turizmussal foglalkozó szakemberek kapcsolatteremtésének elősegítése volt.

A résztvevők Magyarországgal együtt 17 országot képviseltek. A jelentkezők körülbelül egyenlő arányban oszlottak meg a kulturális és turisztikai területekről . A konferencia 3 szekciójában 40 előadás hangzott el hazai és külföldi szakemberek tolmácsolásában. A háromnapos szakmai vásáron 50 kiállító mutatkozott be: kulturális intézmények, utazási irodák, turinform irodák, szállodák, önkormányzatok.

Becslések szerint a magyar GDP 12 százaléka a turizmusból származik, és nagyjából háromszázezer ember részére biztosít állást. A turizmus felfutó ágazat mind Európában, mind Magyarországon is. Világjelenség, hogy az utazni vágyók a turisztikai kínálatokban egyre inkább az egyedi, a különleges, valódi értékeket képviselő programokat keresik. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországnak is egyik legfontosabb turisztikai vonzereje a kultúra. A konferencián magát képviseltető Európai Uniós bizottság szerint bár még Magyarországon jelenleg a közös jogszabályok átvétele zajlik, ha létrejön az egységes piac, az rendkívüli hatással lesz a turizmusra, és elősegíti a vidék fejlesztését is.

Jelenleg is léteznek már nemzetközi programok; ilyen például a műemlékvédelmi Raffaello program, vagy a Kolitus, amely nemzetközi kulturális rendezvények finanszírozására szolgál, s dolgoznak már a hátrányos helyzetűek utaztatását elősegítő Filaxenia programon. A turizmus  várható tendenciái szerint Európa csökkenő arányban, de továbbra is megőrzi vezető helyét a világturizmusban. A világ turisztikai "versenyében" a minőség lesz az a szempont, amivel legtöbb turistát tudjuk idecsalogatni. Erősödik az ökoturizmus, annak igénye, hogy amit mi látunk, ugyanazt lássák majd gyermekeink is.

A piaci szereplők tevékenysége sajnos még koordinálásra vár. Karakteres és egyedi turisztikai termékeket kell létrehoznunk, hogy valóban a kultúrát kereső turisták igényeit tudjuk kielégíteni. Az ár-érték arány a magyar kultúrában, a kulturális turizmusban még nem kapta meg az őt megillető helyét, kulturális látnivalóink nagyon alulértékeltek. Egyelőre igyekszünk felzárkózni, illeszkedni az egységes európai imidzshez, s e téren van még mit pótolni, hangzott el a konferencián. Jelenleg még megfelelő színvonalú belföldi turizmusunk sincs, a magyarok pár száz kilométert sem utaznak egy kulturális programért. És a saját magunk fejlesztése érdekében, nagy felhajtással megrendezett turisztikai kiállításunk a laikusnak unalmas.

Bíztató azonban, hogy a Széchenyi terv turizmus-fejlesztési programja 6 fő pontban közelebb jutott a megvalósuláshoz. Ezek közé tartozik az egézség turizmus, a konferencia-turizmus, különféle tematikus parkok fejlesztése, továbbá a kastély- és várturisztikai program, a falusi turizmus továbbfejlesztése, végül a mindezt segítő turisztikai információs rendszer fejlesztése. Tehát most már a turisztikai szakemberek térfelén van a labda...