Hérodotosz a kis-ázsiai Halikarnasszoszban született i. e. 480 körül. Beutazta az akkori perzsa birodalom nagy részét, a Földközi-tenger nyugati partvidékét, járt Babilonban, Egyiptomban, eljutott a Fekete-tenger partjain fekvő városokba. Eltöltött pár évet a virágkorát élő Athénban, többek közt Szophoklész, Pheidasz, Periklész, Euripidész, Anaxgorasz társaságában. Innen a pánhellén alapítású Thuroiba költözött, valószínűleg itt is halt meg i. e. 425 felé.

Görög harcos
az i.e. 5. századból

A görög történelem fontos forrása, A görög-perzsa háború, a görögök és Ázsia küzdelmeit írja le mitikus időktől (Ió története) Szésztosz ostromáig (i. e. 478). A könyv első felében nőrablások, bosszúhadjáratok (pl. Trója), a Krőzus király uralmát megdöntő Kürosz története mellett számos néppel (médek, egyiptomiak, szkíták…), történetükkel és országukkal ismerkedhetünk meg, ahogy a perzsa terjeszkedés eléri őket. A szerző saját tapasztalatain kívül más „szemtanúk” elbeszéléseit is felhasználja, Így persze nem mindegyik színes történet tekinthető hitelesnek, ám amellett hogy remek szórakozást nyújtanak, sokszor keleti témákat dolgoznak fel, megörökítve egy-egy nép gondolkodásának, mentalitásának jellemző példát.  Megint más kérdés, hogy sokszor kell „átlátni a szitán”. Az egyeduralkodók második generációja például – fura módon mindenhol – igazi gonosz. Kambüszész perzsa király (a birodalom alapító Kürosz utóda) egymaga - többek közt -  megöleti öccsét, feleségül veszi két nővérét, az egyiket  terhesen agyon rugdossa, máskor józanságát bizonyítandó szíven nyilazza legkedvesebb emberének fiát, vagy „minden lényeges ok nélkül” elfog tizenkét perzsa előkelőt és elásatja őket, hogy csak a fejük lóg ki…
 
A görög – perzsa háború eseményeit hitelesen elmesélő szerző minden adandó alkalmat megragad, amikor elmondhat egy jó „sztorit”. Kit érdekel, ha történetünk szempontjából teljesen lényegtelen, ráadásul nem is egy „szereplővel” esett meg a nevezetes eset? Ha egyik szereplőnk apjával, nagyapjával, dédapjával, vejével… történt valami tanulságos, megállunk (fő) történetünk fonalának felgöngyölítésében, és elszórakozunk az ókori görögök furfangos, csalafinta, babonás és nem ritkán meglepő gondolkodásán, vagy a hatalom után mohón áhítozókon, akik – természetesen - mindig el is nyerik méltó jutalmukat. Az egyik legismertebb ilyen történet, amikor elhunyt feleségének szelleme üzenetet küld a túlvilágról Periandrosz korinthoszi türannosznak. Hogy személyazonosságát igazolja, megüzente urának, „hogy a kenyeret hideg kemencébe vetette”. Periandrosz így biztos lett benne, hogy valóban asszonykája üzent neki, hiszen olyan titokra célzott a szellem, melyet csak ők ketten ismertek. Hogy mi volt a titok? Elegendő képzelőerővel már ki is találhatták, ha nem megy, inkább Hérodotoszra bíznánk a talány megfejtését…

Xerxes,
perzsa uralkodó

Az utókor által kilenc részre osztott mű ötödik könyvében olvashatunk arról a perzsa katonai akcióról Naxos ellen (i. e. 500), amely a kis-ázsiai görög városok lázadásához és a címben szereplő háborúhoz vezetett. A történelmi eseményeket színes, izgalmas, szórakoztató olvasmányként megörökítő szerző ritkán ad meg pontos dátumokat. Egyszer fordul elő pontos, év szerinti datálás, amikor megemlíti, hogy melyik athéni arkhón (Kalliadész) évében zajlott Xerxes európai hadjárata (i. e. 480). Ezen kívül csak ilyen „ezt az eseményt követő évben” féle utalásokkal találkozhatunk. Bár sokak szerint a történetek kronológiája ezért - és a sok „sztori” miatt -  néhol nehezen követhető, nem véletlen, hogy nemcsak saját vagy éppen Augustus korában volt népszerű olvasmány, hanem napjainkban is páratlan élmény megismerkedni Hérodotosz világával. Csak egy kis türelem kell hozzá…

Akit – mondjuk - Tolkien regényeiben nem csak az izgalmas események kötöttek le, hanem lelkesen nézegették Középfölde térképét a regény olvasása közben, és élvezték, hogy egy ismeretlen „világ” nyílik meg előttük, furcsa népek egyedülálló szokásaival, különös lakóhelyeikkel, és elméjük kellemes tornáztatására vágynak, nyugodtan keressék elő történelmi atlaszukat, esetleg nézzenek utána a kor eseménytörténetének, és merüljenek el a „múltnak mélységes mély kútjába.”  
      

 


Hérodotosz: A görög – perzsa háború
Osiris, Budapest, 2000.
840 oldal.