Száz évvel ezelőtt állítólag nem számított különlegességnek, hogy akik megtehették, átvonatoztak Bécsbe, elmentek színházba, koncertre, megvacsoráltak, majd visszatértek Budapestre. A mi időnkben viszont maradt a háromévenkénti útlevél. Aztán, amikor az enyhülés szelei fújdogáltak, tömegek zarándokoltak Bécsbe, hűtőszekrényért, nagymamával-nagypapával az ülésen (az ifjabbak kedvéért: így több valutát lehetett kiváltani). Ma már viszont a bevásárló turizmust sokkal inkább felválthatja a kulturális, s bőven van is miért Bécsbe utazni.

Mostanában például Gustav Klimt tájképeiben gyönyörködhetünk. Remek a kiállítási koncepció is, amely nemcsak Klimt képeivel mutatja be az életmű ezen jelentős szeletét, hanem például Monet vagy az osztrák kortárs, Egon Schiele egy-egy festményével is érzékelteti, kinél miként jelenik meg egy-egy téma. 

Gustav Klimt elementárisan szerette a természetet. A salzkammerguti tavak - főként az Attersee - nyári frissessége, valamint Bad Gastein és az olaszországi Garda-tó környéke elbűvölte őt. Korán kelt, szeretett nagyokat sétálni, s látszik, hogy magába szívta a természet illatát és látványát. Ezek a séták ihlették Klimt pompás tájképfestményeit, amelyek az életmű legfontosabb darabjaihoz tartoznak.

Tegyük hozzá azonnal: nemcsak tájképeket látunk a Belvedere Galériában, hanem Klimt híres női portréit is. Nem véletlenül. Ezekre és egész alakos festményeire szintén a kiteljesedett harmónia, érzékiség és sokszínűség jellemző. Mintha életfát ábrázolna egy-egy nőalakkal is. Ugyanakkor például a Napraforgó című festménye - amely szintén látható a bécsi kiállításon - akár egy álló, mélyzöld ruhában pompázó, sárgálló fénnyel körülvett fejű nőre is emlékeztethet.

Klimt nem mindig élt harmóniában. Szegény családban nőtt fel, majd már tizenévesen részt vett kiemelkedő bécsi középületek - például a Burgtheater és a Kunsthistorisches Museum - díszítésében, ám támadások érték: az egyetem aulájába szánt képei botrányt kavartak, mert a historizmustól elfordult ifjú tehetség radikális, új utakat keresett. A feltörekvő ifjú művészek Klimt vezetésével, 1897-ben megalakították a Secession csoportosulást, amely már egy év múlva saját kiállítással lépett a nyilvánosság elé.

Gustave Klimt: Atersee-i ház, 1914
Míg az impresszionisták egyetlen hangulatot ragadtak meg, Klimt festményein a tartósan megtalált harmónia tükröződik. Rafinált módon használta a színeket, főként a pirosat-zöldet. Nála nincsenek éles kontrasztok, csillogó festékrétegek. A fény a pompás színekből, belülről árad, Klimt képes volt ezt a zsongást, a természet gazdagságát, elevenségét szuggesztív módon visszaadni - képei a tökéletes harmónia mesterművei. 

Fontos utóirat. A kiállítás egészen 2003. február 23-ig megtekinthető, bőven van idő tehát arra, hogy a festészet szerelmesei élőben láthassák a kiállítást. A belépő 10 euro, a vonatjegy oda-vissza alig több 7100 forintnál, ráadásul ez négy napon át a bécsi közlekedésre is érvényes.
Cím: Oberes Belvedere A-1030 Bécs, Prinz Eugen-Strasse 27
Nyitva keddtől vasárnapig: 10-től 19 óráig, december 24-én és 25-én zárva.

A tárlatot a nagy osztrák biztosító, az Uniqa biztosította és támogatta. Az a társaság, amely az idén megvásárolt egy magyarországi, kisebb biztosítót, s hamarosan nálunk is önálló céggel jelentkezik. Talán akkor Budapesten is köszönhetünk egy-két szenzációs kiállítást az Uniqának...

Addig is: aki mégsem tud elutazni Bécsbe, annak érdemes megkeresnie a könyvesboltokban a Corvina kiadó gondozásában, a Klimt élete és művészete címmel megjelent, szép albumot. Susanna Partsch kötete 309 oldalon, 96 színes képpel és 35 grafikával látott napvilágot, alapos és élvezetes tanulmányokkal, amelyeket Tandori Dezső ültetett át kitűnően magyarra.

Néhány életrajzi adat:

1862: július 4-én született Bécsben, Anna és Ernst Klimt második gyermekeként

1876-83: az Osztrák Művészeti Múzeum iskolájába jár

1883: a "Művészkompánia" alapítása: Gustav Klimt és bátyja, Ernst, valamint Franz Matsch közös műtermet hoz létre Bécsben

1883-85: a "Művészkompánia" a fiumei Városi Színház, a karlsbadi teátrum és a bukaresti Nemzeti Színház megrendelésére dolgozik

1892: meghal Gustav Klimt szeretett bátyja, Ernst és édesapja

1897-99: a bécsi Secession elnöke

1898: ettől az esztendőtől kezdve Klimt a nyári hónapokat a salzkammerguti tavaknál, főként az Atterseenél tölti, ekkor keletkeznek első tájképei

1898: a Secession első és második kiállítása, amelyen számos Klimt-mű látható

1902: Emilie Flöge portréja ekkor keletkezik, s ekkor kezdődik az élete végéig tartó barátság a divatszalon tulajdonosnőjével

1902: a Secession 14. kiállítása: ekkor tekinthető meg a Beethoven-fríz

1907/08: a Csók című festmény születése, ez a kép a bécsi szecesszió "ikonjának" számít

1916: Élet és halál - ez az a festmény, amelyért Gustva Klimt 1911-ben Romában, a nemzetközi művészeti seregszemlén első díjat kapott, majd 1916-ban átdolgozta a képet

1917: Ádám és Éva című festménye

1918: február 6-án meghalt Gustav Klimt

http://www.klimt-landschaften.at
http://www.klimt.at
http://www.gustavklimtcollection.com