Egy újabb ösvény – ez jutott eszembe, amikor letettem a könyvet.
Kőrösi Csoma életrajza, melyet Kara György írt, és Normantas Paulius fotói egy kötetben: együtt is apró titkok.
Hogy miért egy székely - magyar tudós ment fel a világ tetejére, és készítette el azt a tibeti – angol szótárt, amelynek segítségével eljuthattak Buddha tanai és a tibetiek kultúrája Nyugatra; pedig Kőrösi Csoma Sándor eredetileg azért ment Keletre, mert az ősmagyarok földjét, és még ott élő leszármazottaikat kereste.
Honnan merítette az erőt ahhoz, hogy évekig dolgozzon valamin - ami akkor úgy tűnt csak neki fontos – olyan körülmények között, amelyek meghaladják az európai ember tűrőképességét. Hogy – például Zanszkárban - hónapokat töltsön a kolostor fűtetlen szobájában télvízi mínuszokban, és csak azért ne fűtsön, mert a szemet csípő füst mellett nem lehet naponta órákon át olvasni. A szobatársa egyébként – és nem mellékesen – egy láma volt, a tanítómester, Szangje Puncog. Megtanulhatta tőle a nyelvet és amit csak akart.
Titkok?
Itt van még a litván fotográfus is, Normantas Paulius. aki 1948 – ban
született Kalniskiuban és házassága révén került Magyarországra. 1983- óta Nyíregyházán él. Úgy gondolta, hogy elmegy azokra a helyekre, ahol Kőrösi Csoma Sándor, a magyarságkutató tudós székely járt, sőt, megmutatja nekünk azokat a helyeit is a világnak, ahova Csoma csak vágyott, de oda soha nem ért.
Egy székely – tibeti és egy litván – magyar útja? Lapozzanak csak bele önök is.
Mondom: egy újabb ösvény.
Normantas Paulius: Kõrösi Csoma Sándor valóságos és álombéli útján
A magyar fényképezés történetébõl, 25. 116 oldal, 74 képpel, ára: 2.200,-