Az indoklás részletezésében az akadémia kifejti, hogy Kertész Imre írói pályája annak lehetőségét vizsgálja, lehetséges-e egyénként élni és gondolkodni egy olyan korszakban, amelyben az emberek teljesen alávetik magukat a társadalmi hatalomnak. „Könyveiben szüntelenül visszatér életének döntő élményéhez, az auschwitzi tartózkodásához, ahová mint fiatal fiút a magyarországi náci zsidóüldözések idején vitték el. Auschwitz számára nem kivételes esemény, amely szinte idegen testként létezik a Nyugat rendes történelmén kívül. Auschwitz a végső igazság az ember lealjasodásáról a modern létben.”
A Svéd Királyi Akadémia Kertész Imre első regényét, a Sorstalanságot emeli ki, az író következő munkái, A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért pedig „jellegük szerint kommentálják és kiegészítik az első és mérvadó könyvet”. A Gályanapló című fragmentumgyűjteményben „Kertész intellektuális bősége nyilvánul meg”.
Az akadémia összegzése szerint Kertész álláspontjának hajthatatlansága világosan felismerhető stílusában, amely olyan, mint a szépnövésű galagonyasövény: tömör és tüskés a könnyelmű látogató előtt. Ezzel azonban feloldja az olvasót a kötelező érzelmek terhe alól, és különleges gondolatszabadságra csábít.
Ebben az évben az előzetes várakozások szerint – a 72 éves Kertész Imre mellett – John Updike, Milan Kundera, Salman Rushdie, Mario Varga Llosa, Carlos Fuentes, Peter Handke, Joyce Carol Oates, Margaret Atwood, Philip Roth, Thomas Pynchon, Don DeLillo, Nurudin Farah, Cees Noteboom, és J. M. Coetzee várhatta eséllyel a döntést. Az Alfred Nobel alapította 1,08 millió eurót érő díjak közül (orvosi, fizikai, kémiai, közgazdaságtani) az irodalmi Nobel-díjat osztják ki utoljára.
A Nobel-díj honlapja: http://www.nobel.se