A színhely: Pozsony.
A főszereplő: az élvezetek (szex, marihuána, alkoholmámor, finom étkek és a teljes felelőtlenség) buja démona.
További szereplők: Simon, a cseppet szex-őrült dramaturg, aki előbbi tulajdonságából kifolyólag kínos szituációkba keveri magát. Elméleti alapvetése: „az egész világ egy nagy, tátongó anyapicsa”. Mirko, a Beograd Café végtelen türelmű tulajdonosa, aki füvet hoz, kávét főz, sört melegít és abszintot önt bonyolult barátaiba. Rehák, a saját világába belemerengő, elfáradt aktfotós, aki már csak esküvőket fényképez. Barbara, Rehák színésznő felesége, akinek sárgadinnye-mellei megdelejezték Simont, ennek folyományaképpen gyermekáldásnak néz elébe. Olga, Simon ex-kedvese, intelligens, önérzetes nő, aki ebbéli tulajdonságaiból adódóan szakít is hősünkkel már a regény elején. Nóra, Olga hamvas leánya, akinek romlatlan fiatalsága ugyancsak megdelejezte Simont, fent említett szakítás ezért is megy végbe.
A cselekmény szövevényeit a tarot-kártya szimbólumrendszere tagolja és magyarázza implicit módon. A fejezetek elején egyre több fölfordított lapot látunk, s az új lap rejtett jelentése előkészíti a következő fordulatot. Míg elérkezünk az utolsóhoz, amely egy furcsa figurát ábrázol… A történet vége egy misztikus, extatikus fortissimo. A szereplők tehetetlen meghatározottságában, a helyzetek abszurditásában rejlő humort Győry Attila sok esetben kiaknázza. Dialógusai fordulatosak, szórakoztatóak, gyakran filmszerű dramaturgiával peregnek a drámai csattanás felé (tányér repül, pofon csattan, pohár tartalma landol az arcon stb.), hogy aztán szépen visszasimuljanak az irodalmi szöveg síkjába.
Győry Attila a zuhanyzóban játszódó szeretkezést is egy filmjelenet elevenségével festi le – csak szókimondóbban, mint a film: nincs vágás. Azonban a szöveg „meg van emelve”: irodalmi akkor is, mikor szexről vagy a manifeszt módon felhorgadó férfivágyról ír. Mindezt humorral variálja: „Olyan pihés a szőrzete, akár a zsenge kukoricacsuhé. Szinte lelke van annak a pinnusnak, ábrándozott. Olga is törődött a szőrzetével, nyírta, mint egy uradalmi angolkertész a rá bízott gyepet, kutakodott Simon emlékezete bugyraiban.” Ezek az elemek energialökést adnak a szövegnek.
Minden ízében mai történet ez: füvestül, szexmániás főhősestül, füstös, kávéillatú kávézóstul, kalamajkástul. Egy totál laza sztori.
Győry Attila: Kerékkutya. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2002.
Kapcsolódó linkek: