„Ez a könyv a skolasztikus olvasás kezdeteinek állít emléket. Arról szól, hogyan alakult ki az a betűkhöz való viszony, amelyet George Steiner „könyvbelinek” keresztelt el, s amely nyolcszáz éven keresztül legitimálta a nyugati skolasztikus intézményrendszer szerkezetét. Az egyetemes könyvbeliség lett a nyugati világi vallásosság alapja, egyháza pedig az iskolai oktatás. Mára a Nyugat társadalmaiban ugyanúgy háttérbe szorult a könyvbeliségbe vetett hit, ahogyan a kereszténység is. Amióta a könyv már nem létezésük ultima ratiója többé, megszaporodtak az oktatás intézményei. A képernyő, a médiák és a „kommunikáció” alattomban a könyvlap, a betűk és az olvasás helyébe léptek.”– írja bevezetőjében a szerző,
s nem sokkal ezután a következő gyönyörű mondattal ajándékozza meg a betévedő olvasót: Érdeklődésem fókuszában az ábécé történetének ama gyorsan tovatűnt, de nagy horderejű pillanata áll, amikor a keresztény olvasás évszázadai után a könyvlap jámbor motyogók partitúrájából hirtelen logikus gondolkodók számára vizuálisan rendszerezett szöveggé vált. Azon ígéretén túl, hogy emléket állít a skolasztikus olvasás kezdeteinek, Illich ismeretlen világokat nyitogat a laikus olvasó előtt. Hermeneutikai, filozófiai, filológiai és művelődéstörténeti fejtegetésekben követi nyomon azt a sokfelé ágazó és rétegzett folyamatot, ahogyan az olvasás és írás kialakult és azokat a módokat, ahogyan könyvvé vált. Illich a szöveget otthonként érti, a könyvet pedig ódivatúan a világ egy belakható helyének tartja. Úgy gondolja, hogy a számítógép, nem adhat ilyen otthont, és meg kell őrizni a könyvbeli olvasókat. Nem tudom igazat adhatunk e a szerzőnek, könyve mindenesetre valóban kisugárzással bír.  A szöveget át meg átszövik a középkori, latin utalások és hivatkozások, ami a szépséges szöveg szövetnek misztikus, ünnepélyességet ad. Bár Szerb Antalnak tényleg semmi köze a dologhoz, valahogy mégis ő jut eszembe róla. A könyvmoly Bátky János, de leginkább mégis a Velence sikátoraiban bolyongó Mihály az Utas és holdvilágból, meg a kultúra misztériuma.

Ivan Illich: A szöveg szőlőskertjében. Kommentár Hugode Sancto Victore didascaliconjához. Ford. Tóth Gábor. Gond-Cura Alapítvány-Palatinus, 2002, 263 o. 2270 Ft