Egy kis, szelíd, ám dacos demonstráció is volt ez, a Szukkot, az ősi zsidó sátoros ünnep második napján. A Budapest Klezmer Band-be igazolt Bíró Eszter énekelte be a hangulatot, majd az Asher Lev öröksége című Potok regényből adott ízelítőt Vallai Péter. Így a kevésbé tájékozott közönség is – bár a terjedelmes életműből ez nyomelemnyi minta csupán – „képbe került”. Az Ulpius-ház kiadó szervezésében zajló műsorszámok nem hagytak kétséget: ha válaszokat nem is sikerül minden kérdésre adni, a meghívott vendégek bölcselkedésbe hajló vitája felcsigázta a nézőkben a művek iránti érdeklődést.
   Az önéletrajzi ihletettségű Asher Lev-könyvek fő problémája az, mit tehet az a szigorúan vallásos családbeli ifjú, akit a művészet iránti szenvedélye – elhivatottsága – hitbéli meggyőződése ellenében dolgoztatja, és - feszületet festet vele. Mindkét világ tökéletes hűséget követel – hangsúlyozta Szántó T. Gábor, a Szombat főszerkesztője, míg Donáth László, evangélikus lelkész úgy vélekedett, hogy a Megváltóhoz számtalan út vezet. Erre jelen sorok írója kénytelen volt – némileg provokatívan – hozzáfűzni: a XVIII. században élt frankista mozgalom úgy spekulált, hogy a Teremtőtől bűnökkel kell kikényszeríteni a megváltást; ezzel a „hochmecolással” tehát az orthodox emberábrázolási tilalom is feloldható. A szintén a színpadon ülő Bálint István festőművész szelíden reagált, ő összeegyeztethetőnek vélte a hitet a művészettel. A műsorvezető Sándor Erzsi Chaim Potok humoráról érdeklődött, és abban valóban nem volt vita a résztvevők között, hogy az még I. B. Singerénél is rejtettebb! „Pedig humor nélkül nem is igazi zsidó író!”- kellemetlenkedett valaki a közönségből. „Inkább amerikai”-hangzott a felelet, egy kis közép-európai dacos öntudattal. Aztán az est filmvetítésbe (Potok: A kiválasztott) és büfézésbe (Fröchlich: Az édesség királysága) torkollott…