Az Elvarázsolt egérkisasszonynak, Bálint Ágnes első meseregényének Fáni a hőse, aki torkossága miatt egérből boszorkánnyá változik, és Furfangos Szigetre vetődik egy macska házába szolgálónak. Szerencsére varázsseprűje a házimunkát könnyedén elvégzi helyette, így marad ideje a kalandokra. Csak Hercsula Macska egérpástétom iránti sóvárgását viseli nehezen. Egyszer Fáni bevallja szállásadójának a bevallhatatlant: hogy kicsoda is ő valójában. A macska elképed, dühöng, átkozódik, aztán megbékél. És bár erősen inog, mégsem dől össze a világ. Végül Fáninak sikerül visszaváltoznia egérré, és még egy egérvőlegényre is szert tesz.

Bálint Ágnes Cica micával és
Böbe babával 1964-ben
/ fotó: Lippay Ágnes /
A későbbi mesék, történetek epizódjain is áttűnnek a felnőtt tapasztalatok. A Futrinka utca lakói például precízen megrajzolt, különböző rétegekbe sorolható típusok, akik egy jól berendezett, meglehetősen derűs világban élnek. Az irigyelt Cicamicánál egy röpke napon át kolbászból van a kerítés, de valaki éjszaka felfalja. Cicamica kétségbeesésében ágynak esik és persze Morzsa kutyára gyanakszik, miközben megátalkodottan hisz Sompolyogi Mosolyoginak, a rókának. Amikor kissé magához tér, a cukrászdába kíséri Böbe babát, és „rivális játszmákba” bonyolódik a porcelán babával. Egérék méltatlankodnak, Tyúkanyó pletykál, Liba Leontin sóhajtozik és örökké hattyúmintás terítőket horgol. Csak a gyerekszívű rongybaba látja jól a dolgokat, ha nem tudja is, pontosan hogyan. A Csőr szerkesztősége ez alatt fenntartási és bérlési gondokkal küszködik, de körülötte forog és zajlik az élet. És a mese végére minden rendbe jön.


A kisvilágok, a hétköznapok zugaiban bensőséges, ma is érvényes történetek teremnek. A szöveg jókedvű és elnéző iróniával regisztrál: minden részlet fontos. Ez itt egy kissé tökéletlen, de végtelenül otthonos hely, mondják a mesék: a Mazsola, a Frakk, a Vízipók, a Szeleburdi család, a Hajónapló, meg a többiek. És ennek a tudásnak az élményét a mi kiskorú fogyasztónk sem nélkülözheti.