Ha valahol nem kérdés, mit jelent augusztus 20., az Székesfehérvár. Itt koronázták a középkori magyar királyokat, itt temették el Szent Istvánt, és itt avatták szentté 1083-ban. A város minden nyáron ehhez az örökséghez tér vissza a Királyi Napokkal, amelyet idén augusztus 14. és 23. között rendeznek meg.

Koronázási Szertartásjáték a Romkertben

A tíznapos programsorozat legismertebb eleme a Koronázási Szertartásjáték, amelyet Szikora János rendez, és a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely falai között adnak elő. Az idei előadások időpontja augusztus 14., 21. és 22., a belépés ingyenes.

A helyszín önmagában is a produkció része. A fehérvári Szűz Mária-prépostsági bazilikát, amelyet Szent István alapított, először 1031-ben említik a források; háromhajós, négytornyú épület volt, és 1543-ig a magyar királyok koronázótemploma – a középkorban mintegy harmincnyolc uralkodót koronáztak itt. A romterületet Szent István halálának 900. évfordulójára, 1938-ban tárták fel és tették látogathatóvá; ma a törvény által kijelölt nemzeti emlékhelyek egyike.

Anjou-konferencia: Nagy Lajos 700

Az idei év tudományos súlypontja nem Szent István, hanem az Anjou-kor. I. (Nagy) Lajos 1326. március 5-én született, vagyis idén van a 700. évfordulója – erre épül az augusztus 17–18-án tartott Anjou-konferencia, amelynek programját dr. Vizi László Tamás állította össze.

Ez a hangsúlyeltolódás jól mutatja, hogy a történeti évfordulók naptára nem mindig esik egybe az ünnepi naptárral. 2026 legnagyobb magyar történelmi évfordulója egyébként sem az augusztus 20-i ünnephez kötődik, hanem a mohácsi csata 500. évfordulójához, amelynek központi megemlékezése augusztus 29-én lesz.

Ossarium, tiszteletadás, lovagok

A további kiemelt programok időrendben:

  • augusztus 14–16. – Fehérvári Mézünnep
  • augusztus 15. – az Ossarium megnyitása és tiszteletadás; az Ossarium a fehérvári királysírokból származó maradványokat őrzi
  • augusztus 17–18. – Anjou-konferencia, valamint óriásbáb-játék
  • augusztus 20. – tiszteletadás Szent István szarkofágjánál
  • augusztus 20–23. – Koronázási Ünnepi Játékok
  • augusztus 22–23. – Lovagok Napja és Szent István Torna

A városban több kiállítás is fut a hosszú hétvégén: a Totus Tuus – Egészen a tiéd című, II. János Pál pápáról szóló tárlat és a Hadimustra 1914–1918 a Fő utcai Rendházban, a Fehérvár Szalon 2026 az Országzászló téren augusztus 23-ig, a Csók István Képtárban pedig a Kondor Kör ötvenéves jubileumához kapcsolódó Metszéspont október végéig.

Egy pontosítás a szarkofágról

Érdemes tudni, hogy a Nemzeti Emlékhelyen látható, római kori kőládából átfaragott „Szent István-szarkofág” azonosítása a mai kutatás szerint bizonytalan. A modern szakirodalom szerint a kőláda nem a bazilikából került elő, díszítése pedig inkább a 11. század végére, Szent László korára tehető. Szent Istvánt kétségkívül a fehérvári bazilikában temették el, de az eredeti sírja nem maradt fenn épen: 1083-ban az ereklyéit kiemelték, a bazilikát pedig a török korban elpusztították.

És ha nem Fehérvárra menne?

A hosszú hétvége két másik nagy vidéki programja a Debreceni Virágkarnevál (augusztus 18–23., a fő felvonulás 20-án) és az esztergomi Szent István Napok. Pannonhalmán augusztus 20-án 10 órakor ünnepi szentmise lesz a Szent Márton-bazilikában kenyérszenteléssel és Szent István-ereklye bemutatásával; aznap 9 és 18 óra között ingyenes a belépés a monostorba, a bazilikába és a kiállítóterekbe, este 8-tól pedig „Hallgasd meg, fiam, atyád intelmét” címmel zenés-irodalmi est lesz Bogdán Zsolt színművész és Beller Barnabás orgonaművész közreműködésével.

Budapest augusztus 20-i programjáról – a rövidített tűzijátékról, az 1500 drónról és a szervezés hátteréről – külön írásban számoltunk be az Esemény-tár rovatban. A programok módosulhatnak, a részleteket a szervezők oldalán érdemes visszaellenőrizni.