Lechmann Orsolya alias Ursula Binder története nem nélkülözi sem a klasszikus krimi elemeit, sem mindahányunk összefonódó gyermekkori álom- és meseképeit. Csipkerózsika- és Hamupipőke-mítoszokat, bíbort és homályosságot sejtető pókhálószövevényeket. Egy tanulatlan lány a legnagyobb vétségeket követi el: leányként lesz várandós, majd bűnös viszonyban él feltételezett apjával, gyilkosságban válik bűnrészessé.
Mindezen borzalmak közepette, mellett és ellen egy álom- és fantáziavilágba menekül. És lázad. Lázad a sorsszerűség uralkodó törvényei ellen. Egyszerre riasztják és vonzzák magukhoz dolgok, természeti jelenségek. Mindig szerettem nézni a tüzet írja élete alkonyán emlékező-számvető könyvébe. Borzongással tölti el és igézve húzza magához a máglya lángja, mint ahogy minden többértelmű helyzet, érzelem is. Vérözön és pestisek közepette próbál boldog lenni, de legalábbis életben maradni.
Elcsépelt fogalommá koptattuk mára a nőiséget, a női érzékenységet. Absztrakt szinten tudjuk, mire használhatta hajdan a filozófia. Aztán amikor ezt a könyvet olvassuk, érzékelhetjük is, mit jelenthet a női látásmód, a női szem. Mesés regény íródott itt, valamennyiünkből összegyúrva közel ötszáz oldalon.
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Magvető, 2002.
467 oldal, 2490 Ft.