Az orosz csecsen háború előtt a Grozniji Nemzeti Galériának 3270 műtárgya volt, közülük 950 festmény. Az 1995-ös bombázás után száz képet mentettek ki a grozniji múzeum romjai alól, majd Moszkvába szállították, hogy restaurálják őket. Néhány épségben maradt mestermű a csecsen fővárosban maradt, de orosz tisztek szerint Csecsenföld de facto függetlensége alatt /1996-1999/ a csecsen lázadók fegyverekre cserélték a festmények többségét. A múzeum dokumentációs anyagai mind a tűz martalékává váltak, így nehéz megállapítani a gyűjtemény tartalmát. Az biztos, hogy egy tavalyi Sotheby’s aukción két kép is feltűnt, amely annak idején a múzeum anyagához tartozott, és Vladivosztokban is felismertek egy híres grozniji festményt.
A Groznijban maradt alkotásokat egy - szintén félig leomlott falú - épületbe szállították. A csecsen kulturális örökség szószólója szerint: a háznak nincsenek ablakai és ajtói. Mintha a második világháború utáni Drezdában lennénk. Ez Groznij. Lecha Ilyasov úgy véli, hogy a moszkvai kiállítás felhívja a figyelmet a csecsen kultúrát ért hatalmas károkra, de figyelmeztet, nehogy politikai célra használják fel a művészet kincseit.
Sokkal fontosabb lenne, hogy a tárlat szponzorokat vonzzon, vagyis egy új grozniji múzeum felépítését tegye lehetővé.
A negyven festmény - amelyek közül néhányat restauráltak, de többségüket sérülten akasztották ki a falakra - a 19. század orosz és nyugat-európai művészet jeles képviselőinek munkája.
A csecsen festők alkotásai közül kiemelkedik Pyotr Zakharov önarcképe, amelyet a Teretyakov képtár ajándékozott a grozniji múzeumnak 1929-ben. Zakharov a Szentpétervári Művészeti Akadémián tanult, és főként az orosz akadémiai stílus csecsen képviselőjeként vált ismertté. Egyébként sok, most kiállított festményt az Ermitázs vagy a Tretyakov képtár adott a csecsen múzeumnak, többnyire orosz mesterek munkáit, ezek közül is a Kaukázus és a kaukázusi háborúk témaköréből.
A Tretyakov képtár csecsen kiállítása kapcsán a szervezők emlékeztetnek arra, hogy 1954-ben Hágában felhívták a fegyveres konfliktusokkal kűzdő országok figyelmét a kulturális örökségek védelmére.