A kriptográfia matematikához közel álló, titkos üzenetek kodifikálásával foglalkozó tudomány. Segítségével megakadályozható, hogy a titkos hír nem kívánt személyek birtokába jusson. Története megelőzi a számítógépek megjelenését, de ismertté mégis a komputerek világában vált. Tudvalevő, hogy a kriptográfia katonai körökben meghatározó szerepet játszik de a mindennapok embere is sokat hall róla a kormányok és az állampolgárok jogainak védelmében fellépő szervezetek közötti viták alkalmával. Példának okáért az elektronikus levelezés kapcsán.
Neal Stephenson regénye, a Criptonomicon a kriptográfia világába vezet. A téma mindenekelőtt a számítógép alkalmazásában járatosak és a hackerek körében divatos.
A kilencszáz oldalas mű szerzője a kriptográfia második világháborúban játszott szerepétől kezdve a globalizált világra gyakorolt hatását elemzi, regény formájában. Mert valós személyek is szerepelnek a könyvben: MacArthur, amerikai tábornok, Yamamoto, japán hadvezér vagy Alan Turing, az informatika egyik atyja.
A cselekmény két szálon fut. A múltban elmeséli a szövetségesek hírszerzőinek viszontagságait, miközben a német Enigma kód megfejtésén dolgoztak. A jelenben pedig egy olyan cég létrejöttét beszéli el, amely egy videotelefonos kommunikációs rendszer mögé bújva egy ellenőrzéstől mentes elektronikus adatbankot hoz létre, amely később a hivatalos szervek kizárásával pénz- és adóparadicsommá válhat.
Sok közös van a két történetben: a titkos kódok hatalma, a kalandvágy, a pénz, a szerelem, a technológia.
A könyvben egyébként számos utalást találunk az új gazdaság technikai hátterére. Szó esik a Szilikon-völgy és a Nasdaq világáról, elektronikus ellenőrzési rendszerekről, Finux névvel a Linux operációs rendszer alkalmazásáról, és természetesen a rejtjelek szisztémájáról. A Criptonomicon a szó szoros értelmében sci-fi, mivel a Matrix című filmhez hasonlóan a tudósok és a technika eredményeit használja fel regény formájában. De azt is mondhatnánk, hogy techno-thriller, mert az infokommunikációs forradalom vívmányait egy izgalmas bűnügyi történetbe bújtatva ábrázolja.
Neal Stephenson, mint cyberpunk regényíró tavasszal vehette át az Ars Electronica díjat. A digitális művészet legrangosabb elismerésére öt kategóriában fogadtak el nevezéseket a szervezők, Stephenson azonban nem pályázott. A zsűri mégis neki ítélte oda az aranyszobrot, hasonlóan egy régebbi döntéshez, amikor a be nem nevezett Linux operációs rendszer, a Windows versenytársa kapta a díjat.
A cyberpunk mozgalom még a nyolcvanas évekbe nyúlik vissza, Stephenson mellett William Gibson, Bruce Sterling és Rudy Rucker nevét emlegetik. A sci-fi megújítójaként, történeteiket valószerűtlen tér-idő távlatok helyett földi dimenziókba és a közeljövőbe helyezik. Egy jeges, komor tónusú, technika-központú és elgépiesedett világba.
Az amerikai kritikusok a hackerek Hemingway-ének hívják Stephensont, de van aki Tarantinohoz vagy Tom Wolfe-hoz hasonlítja. Az biztos, hogy a Criptonomicon az Amazon sikerlistáján Harry Potterrel is felvette a versenyt.
Kapcsolódó link: