A mai Nemzeti Színház a Duna-parton, a ferencvárosi Bajor Gizi parkban áll, és 2002. március 15-én nyitotta meg a kapuit. Kevesen tudják, hogy négy évvel korábban már letették egy másik Nemzeti Színház alapkövét, egészen máshol: az Erzsébet téren, a belváros közepén. Az az épület sosem készült el — a helyén maradt munkagödörből előbb szórakozóhely, majd az Akvárium Klub lett. Az alábbi krónika azt követi végig, hogyan jutott idáig az ügy.
Előzmény: két pályázat, egyik sem épül meg
A régi Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren 1965-ben robbantották fel a metróépítésre hivatkozva, és az ország ettől kezdve három és fél évtizedig nem jutott új nemzeti játszóhelyhez.
1989 — az Erzsébet térre kiírt tervpályázatot Ligeti Béla nyeri meg. Az első szabadon választott kormány azonban nem kezd bele az építkezésbe.
1995. november 23. — a Horn-kormány elhatározza, hogy fölépíti az új Nemzeti Színházat. Az építésre — folyó áron — 6 milliárd forintot szánnak a költségvetésből, 1,5 milliárd forintot tesz ki a közadakozásból származó összeg. Az illetékes tárcák megkapják a felkérést, hogy dolgozzák ki a szakmai terveket az Erzsébet téren építendő színházra.
1996. július 19. — Fiala István ekkortól kormánybiztosként irányítja az előkészítést. A kormány és a főváros vezetői azt tervezik, hogy 1998-ban megkezdődik az építkezés. Az év végén meghirdetik az újabb tervpályázatot az Erzsébet térre.
1997: Bán Ferenc terve nyer
1997. május 30. — a nemzetközi zsűri hatalmas többséggel, 14–1 arányban Bán Ferenc építész tervét tartja a legjobbnak. A tokaji születésű, Ybl-díjas (1986) és Kossuth-díjas (1994) építész ekkor már a kortárs magyar építészet egyik legmarkánsabb alakja, Kelet-Magyarország meghatározó tervezője.
1997. december 20. — az új Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot Bálint András színész-rendező, a Radnóti Színház igazgatója nyeri meg.
1998. március 27. — ünnepélyes alapkőletétel az Erzsébet téren, majd elkezdődik az építkezés.
1998: kormányváltás, és leáll az építkezés
1998 szeptembere — nem sokkal az után, hogy hivatalba lép az új kormány, leáll az építkezés az Erzsébet téren.
1998. október 29. — az Orbán-kormány az építés magas költségeire hivatkozva úgy dönt, hogy nem az Erzsébet téren folytatja a már megkezdett építkezést; a Nemzeti Színház új, lehetséges helyszíneként a Felvonulási tér jön szóba. A beruházás összegét 10,7 milliárd forintban határozzák meg.
1998. október 31. — Schwajda Györgyöt, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatóját kinevezik miniszteri biztosnak. A Magyar Építőművészek Szövetsége és Kamarája tiltakozik, mert az Erzsébet téri építkezés leállításával a kormány semmibe veszi a nemzetközi tervpályázat hivatalos eredményét.
1998. november 10. — lemond Bálint András a Nemzeti Színház igazgatói posztjáról.
1999–2000: tervezés pályázat nélkül
1999. március 1. — Schwajda György bejelenti, hogy nem ír ki tervpályázatot, hanem a tervezéssel megbízza Siklós Mária szolnoki építészt. A lehetséges helyszín ekkoriban a városligeti Hungexpo területe. Az utána következő napokban Hámori József kultuszminiszter többször kifejti, hogy ő maga inkább a pályáztatás híve lenne.
1999. március 9. — Orbán Viktor miniszterelnök kormánybiztossá nevezi ki Schwajda Györgyöt, aki így nem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozik, hanem közvetlenül a miniszterelnök irányítása alatt dolgozik tovább.
1999. március 26. — lemond az építészkamara elnöke, Callmeyer Ferenc.
1999. augusztus 26. — a kormány úgy dönt, hogy az új Nemzeti Színház az egykori expótelkek egyikén, a Ferencvárosban épül fel.
1999. december 13. — Schwajda György bemutatja azt a makettet, amelyet Siklós Mária készített.
2000. február 18. — a budapesti és a magyar építészkamara tiltakozása nyomán az Új Nemzeti Kht. végül legalább meghívásos tervpályázatot ír ki, erre hét építészt hívnak meg.
2000. március 24. — a színházépítésre kiírt közbeszerzési eljárást az Arcadom Építőipari Rt. nyeri, amelynek résztulajdonosa Demján Sándor. Az rt. nyertes ajánlata a színháztechnika és a belsőépítészet egy része kivételével 6,7 milliárd forint plusz áfa — akkor, amikor még nem is ismert a meghívásos tervpályázat eredménye.
2000. május 26. — a tervpályázat nyertese Vadász György (illetve a Vadász és Társai Építőművész Kft.).
2000. június 26. — Schwajda György döntése alapján nem a nyertes Vadász György terve valósul meg. Vadász György a következő napokban többször elmondja: nem szeretné a nevét adni más tervéhez, ahhoz, hogy alakítgassa Siklós Mária tervét. Az építésznő közben folytatja a tervezést.
2000 júliusa — Schwajda György Siklós Mária terveit nyújtja be engedélyeztetésre a IX. kerületi önkormányzathoz.
2000–2002: építkezés a ferencvárosi expótelken
2000. augusztus 1. — a kormány dönt a Nemzeti Színház Rt. létrehozásáról.
2000. augusztus 24. — az Új Nemzeti Kht. megkapja az építési engedélyt a IX. kerületi önkormányzattól. A volt expótelkek egyikén néhány nap múlva el is kezdődik az építkezés.
2000. szeptember 5. — a IX. kerület polgármestere, Gegesy Ferenc leállíttatja az építkezést, mivel még nem jogerős az engedély.
2000. szeptember 12–14. — a kormány 10,3 milliárd forintot irányoz elő 2001-re a teátrum felépítésére; a Fővárosi Közigazgatási Hivatal gyorsított eljárásban jogerőre emeli az építési engedélyt; az Arcadom Rt. megkezdi az építkezést.
2000. október 4. — a Budapesti Építész Kamara kizárja tagjai sorából Siklós Mária építészt, és a Magyar Építész Kamara etikai bizottsága is elmarasztalja, mert a szervezet állásfoglalása ellenére folytatta a tervezést, és a meghívásos tervpályázat eredményhirdetése előtt szerződést kötött a Nemzeti Színház Rt.-vel az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítésére. Siklós Mária bírósági pert indít a kamarai határozat ellen — döntés még a teátrum megnyitásáig sem született.
2001 májusa — az épület szerkezetkész.
2001. október 5. — a szlovákiai Alsósztregován, a Madách-kastélyban tartják Az ember tragédiája első olvasópróbáját; a Madách-drámát Szikora János rendezi. A három főszereplő: Alföldi Róbert, Szarvas József, Pap Vera.
2001. december 31. — műszaki átadás a Nemzeti Színházban.
Mibe került? A számok
2002. március 12. — Borókai Gábor kormányszóvivő bejelenti, hogy a Nemzeti Színház 12,1 milliárd forintba került, 1998-as áron. Ez 2002-es áron már 15,4 milliárd forint. Ha ehhez hozzáadjuk az előző kormány által kiírt pályázatok és az előkészületek költségeit, az Erzsébet téri munkálatokat, majd az Erzsébet tér rehabilitációját, az további 4,5 milliárd forint — vagyis összesen közel 19,9 milliárd forintnál járunk.
Összehasonlításul: a Bán Ferenc-féle terv Erzsébet téri megvalósítása 18 milliárd lett volna, egy költségelemzés szerint maximum 20 milliárd, ha minden a maximális terv szerint épül. Készült arra a teátrumra olcsóbb változat is, 15,2 milliárdos kerettel. Az Erzsébet téri épület ráadásul több mint kétszer akkora lett volna, mint amekkora végül a Duna-parton felépült.
2002. március 15.: a megnyitó
2002. január — elkezdődnek a próbák a teátrumban.
2002. február 4. — árusítani kezdik a jegyeket ekhós szekéren, a Blaha Lujza téren, ahol 1965-ös felrobbantásáig a régi Nemzeti Színház állt. Összesen több mint 30 ezer jegyet értékesítenek. A március 15-től júniusig tartó időszakban 57 előadást terveznek — kiderül azonban, hogy nem egyeztettek az ezekben a darabokban fellépő színészek anyaszínházaival. A Nemzeti Színháznak ekkor ugyanis nincs saját társulata: a színművészek a legkülönfélébb teátrumok tagjai vagy szabadúszók.
2002. március 13. — Mádl Ferenc köztársasági elnök a Nemzeti Színház tervezéséért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tünteti ki Siklós Mária építészt, akit ugyanezért a munkáért a Magyar Építész Kamara etikai vétségben elmarasztalt.
2002. március 15. — nyitó díszelőadás, amelyen Az ember tragédiája látható. A megnyitó beszédet Törőcsik Mari mondja, az egyetlen színész, akit már szerződtettek a következő évadra a Nemzeti Színházba. Az M1, az M2 és a Duna TV élőben közvetíti a premiert — ami sehol a világon nem szokás. Schwajda György ezzel nem ért egyet, mivel a tévések zavarják a premier előtti feszült próbafolyamat végét; mandátuma május végén úgyis lejár, ezért nem mond le, de szabadságot vesz ki arra a napra, amikor megnyílik a Nemzeti Színház.
Mi lett az Erzsébet téri gödörből?
A félbehagyott alapgödör évekig a belváros közepén tátongott, és a fővárosi közbeszéd hamar elnevezte egyszerűen „a gödörnek". 2002-ben szórakozóhely nyílt benne Gödör Klub néven, amely a kétezres évek egyik meghatározó budapesti kulturális helyszíne lett — koncertekkel, kiállításokkal, irodalmi estekkel.
Az Erzsébet teret 2006-ban felújították. A Gödör Klub 2012-ben a Király utca elejére költözött, a helyén pedig a felszín alatt két szintesre bővített szórakozóhely nyílt, amely 2014-ben az Akvárium Klub nevet kapta. Ma is ez működik ott, közvetlenül a tér alatt.
Vagyis a Nemzeti Színház számára kiásott gödör végül mégsem maradt üresen — csak éppen nem az lett belőle, amiért kiásták.
Hol áll ma a Nemzeti Színház?
A Siklós Mária tervezte épület címe 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1., a Duna partján, Ferencvárosban. Az épület a megnyitása óta folyamatosan része a magyar építészeti vitáknak: hívei a klasszikus formákhoz való visszatérést, bírálói éppen az eklektikus formanyelvet és a nemzetközi pályázat mellőzését említik.
Bán Ferenc, akinek a terve 1997-ben megnyerte a pályázatot, ma is alkot: 1940. szeptember 17-én született Tokajban, Ybl Miklós-díjas (1986), Kossuth-díjas (1994), és a Nemzet Művésze címmel is kitüntették. Az Erzsébet téri Nemzeti Színház a magyar építészet legismertebb meg nem valósult terve maradt.
Egy korabeli pillanatkép a régi Nemzetiről
Érdemes felidézni, milyennek látták a Nemzeti Színházat a 19. század végén, amikor még a Blaha Lujza téren állt. Egy korabeli ismertető így írt róla:
„A magyar nemzet egyik büszkesége a budapesti nemzeti szinház, a mely 1837-ben nyilt meg. Az ország legnagyobb művészei és művésznői működnek itt, hirdetve a magyar költészet és művészet dicsőségét. A szinházban klasszikus drámákat, modern szinműveket és finomabb vígjátékokat adnak elő. Az ensemblét oly tagok képezik, mint Jászai, Márkus, Csillag, Hegyesi, Alszegi, Priellené, Lendvayné, Ujházi, Nádai, Vizvári, Mihályfy, Császár, Bercsényi és Gabányi. Az intézet élén jelenleg gr. Festetics Andor igazgató áll."
A felsorolt művészek — Jászai Mari, Márkus Emília, Ujházi Ede — a magyar színjátszás aranykorát jelentették. Az az épület 1965-ben megszűnt létezni, és a helyére szánt új Nemzeti csak 37 évvel később, a fenti krónika végén nyílt meg.
GYIK – a Nemzeti Színház építése
Ki nyerte az 1997-es Nemzeti Színház-tervpályázatot?
Bán Ferenc építész, akinek tervét a nemzetközi zsűri 1997. május 30-án 14–1 arányban választotta a legjobbnak. Az épület azonban nem az ő terve szerint valósult meg.
Hol épült volna fel Bán Ferenc Nemzeti Színháza?
A budapesti Erzsébet téren, ahol 1998. március 27-én az alapkövet is letették, és az építkezés el is indult.
Miért nem épült meg az Erzsébet téri Nemzeti Színház?
1998 szeptemberében, a kormányváltás után leállt az építkezés, majd októberben a kormány a magas költségekre hivatkozva más helyszín mellett döntött. A nemzetközi tervpályázat eredményét nem vették figyelembe, ami ellen az építészkamara tiltakozott.
Ki tervezte a végül megépült Nemzeti Színházat?
Siklós Mária szolnoki építész, akit Schwajda György kormánybiztos 1999 márciusában tervpályázat kiírása nélkül bízott meg a feladattal.
Mi lett az Erzsébet téri gödörrel?
2002-ben szórakozóhely nyílt benne Gödör Klub néven. A klub 2012-ben elköltözött, a helyén kialakított, két szintesre bővített szórakozóhely pedig 2014-ben az Akvárium Klub nevet kapta.
Mikor nyílt meg a mai Nemzeti Színház és hol van?
2002. március 15-én, Az ember tragédiája díszelőadásával. Címe: 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1., a Duna partján, Ferencvárosban.
Mennyibe került a Nemzeti Színház felépítése?
A kormányszóvivő bejelentése szerint 12,1 milliárd forintba 1998-as áron, ami 2002-es áron 15,4 milliárd. Az Erzsébet téri előkészületekkel és a tér helyreállításával együtt a teljes összeg megközelítette a 19,9 milliárd forintot.
