papirusz: Miért éppen erre a műre esett a választás?
G. Béres Attila: Évadonként két darabot rendezhetek Egerben. Az első a Valahol Európában című musical volt. Vidéki viszonylatban óriási sikert aratott, túl vagyunk a negyvenedik előadáson. A választás egyik oka az volt, hogy az Egri Színház, akárcsak a vidéki színházak többsége, műfajilag teljes repertoárra törekszik. A másik az, hogy szerettem volna olyan előadást rendezni, amely "más nehézségi fokot" képvisel - és ez a dráma maga az abszolút érték, legalábbis szerintem. Az Ahogy tetszik évek óta az egyik legkedvesebb művem, ebből felvételiztem ezelőtt 4 évvel a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára.
- Mi az, ami különlegessé teszi ezt a művet számodra?
- Elsősorban a szerelmi jelenetek és az ardennes-i erdő megfejtése érdekelt. Az ardennes-i erdő az a hely, ahol a szerelmek és a csodák úgy teljesednek be, mint a színházban. Persze az erdő nem csupán a színház allegóriája - kietlen táj, amint a díszlet is próbálta sugallni, olyan, mint Tarkovszkij Stalkerében a Zóna. Színház, város, zárt tér egyben. Az erdő az, ahova mindenki menekül, hogy valamilyen történetet elmeséljen, és hogy egy történet részese legyen. Ez az ardennes-i erdő úgy viselkedik, úgy kedves és "kedvetlen" az odajövőkkel és az ott lakókkal, úgy teljesíti a csodákat, ahogy az emberek viszonyulnak hozzá. Ilyen a színház is. Mindannyian keressük a magunk ardennes-i erdejét, ezzel a darabbal én is ezt kerestem. Az udvart pedig az erdő szöges ellentétévé próbáltam tenni, mert ott a pénz, a politika, egyfajta diktatúra érvényesül. Azt akartam érzékeltetni, hogy ebből a világból valamilyen módon el kell menekülni, csak nincs hova, mert az ardennes-i erdő is csak időszakos kiút.
-Mit tettél hozzá a Shakespeare-műhöz, és mit vettél el belőle?
- Hatalmas dramaturgiai munkával erősen meghúztuk a szöveget, jeleneteket csoportosítottunk át, azt akartuk, hogy az erdő és a palota teljesen elkülönüljön. Ugyanakkor megpróbáltunk ragaszkodni ahhoz a gondolathoz, hogy ez mégiscsak egy gyönyörű szerelmi történet.
- A Te interpretációdban vannak olyan elemek, amelyek nem szerepelnek az eredeti műben. Milyen értelmezésből adódik például az énekes erdei nimfa megjelenése?
- A nimfa a titok az előadásban. A színházban mindig van olyan titok, amit nem szabad teljes mértékben feltárni, amire a néző ráérez. Itt ez az a szimbólum, amely kitágítja a szöveg jelentésrétegeit. A darabból vett szövegeket énekli, amelyeket Rusznyák Gábor zenésített meg, és vannak Leoncavallo- és Purcell-operabetétek. A nimfát mindenki másképpen értelmezi. Egy jelenetben azonban bizonyosan egyértelmű a szerepe: akkor énekel a legszebben és a legszebbet, amikor Rosalinda átöltözik, nemet vált és a dolgok a maguk helyére kerülnek.
- Mi volt a legkeményebb feladat?
-A "Színház az egész világ" kezdetű nagymonológ, amelynek mindenki ismeri az első négy sorát. Nem koherens szöveg, a második részét nehéz az elejéhez kötni. Kakukktojás ebben a darabban. Végül is a mi megoldásunk alátámasztotta a mondandónkat. Azt hiszem, sikerült megmutatni, hogy a színházban, ebben a kietlen kőépületben, ami belül csupa deszka meg szék, hogyan bújhatnak ki emberek önmagukból, úgy, ahogy csak Rosalinda tud kibújni magából.
Előadások:
Valahol Európában: április 11.
Shakespeare: Ahogy tetszik: április 10., 16.
Egri Gárdonyi Géza Színház
