A színházkritikusok jelesei évek óta keményen bírálják neves, hagyományos színházaink produkcióit. Ugyanők hozsannáznak, amikor egy-egy alternatív társulat új színt, formanyelvet, mozgás-, vagy látványelemet alkalmaz. Végre valami más, valami izgalmas! -írják lelkesülten. Hogy a Baltazár Színház láttán lelkesedésük az egekig csap-e, nem tudható, mert a színészek célja ez esetben teljesen hagyományos: érzelmeket borzolnak, nevetésre-sírásra ingerlik a közönséget.

Baltazárék éppen öt évesek. "Szülőanyjuk" Elek Dóra Franciaországban szerzett diplomát a Színházművészeti Egyetemen. A Gondolj rám szívesen-t tehát nem a legújabb termésből választották, a Radnóti Színház után, nyáron az Óbudai Szigeten is előadják. Mindössze két szereplős a darab, ellenben Rómeót heten, Júliát hatan személyesítik meg: a szerelemről, a párválasztásba történő szülői beavatkozásáról szólnak, ami sérült ifjak esetében még súlyosabb tragédiák előidézője lehet. A játékmester Győry Franciska (ő a beszédműhely vezetője is) és a rendező, Elek Dóra Shakespeare szerelmespárját idézi meg, azzal a nem csekély különbséggel, hogy náluk a cselekmény happy enddel végződik. Elek Dórát, ha arról faggatják: nehezebb-e értelmi sérült színészeket instruálni a színpadon, mint egészségeseket, vagy más-e a közönség reakciója a fogyatékosok játékát látván, alig érti a kérdést. A színészek egyszerűen a múzsái - vallja -, a néző pedig, ha egyszer eljön, rabjává válik a Baltazár Színháznak. Az élmény ugyanis katartikus. Tessék kipróbálni!

A színház névadója tulajdonképpen Robert Bresson, akitől Elek Dóra, kedvenc filmjének főszereplőjét, Vétlen Baltazárt részben elcsente. Alig egy hetes szervezőmunkájának része volt a társulat verbuválása is - elevenítette fel a kezdeteket a színházalapító ifjú hölgy, akinek már a megjelenése is - szabadidőruha és -cipő - minden hagyományos külsőségtől mentes, de szótárából hiányoznak a felkent művészek filozofikus, lila ködös szófordulatai is. Elek Dóra maga a racionalitás. Másra nincs idő: egész napos színészképzés folyik itt, és e mellett még kora reggeltől délutánig az előkészítő csoporttal is foglalkoznak.

A Baltazár Színház nem arról szól, hogy értelmi fogyatékosok megpróbálnak színházat játszani, hanem felelősségük teljes tudatában ezt választották hivatásul, képzik magukat, fizetést kapnak. Átlag életkoruk 30 év. Eddigi előadásaik: Ébredések (1998.), Tollasbál (2000.), Gondolj rám szívesen (2001.) Beckett szimfónia (2002.) Jelenleg a Repülési engedély angyaloknak című utcaszínházi produkciót próbálják, amelyet júniustól a Pécsi Országos Színházi Találkozón, majd a Vörösmarty téren láthat a hazai, és később Grazban az osztrák közönség.

A Gondolj rám szívesen-t tehát nem a legújabb termésből választották, a Radnóti Színház után, nyáron az Óbudai Szigeten is előadják. Mindössze két szereplős a darab, ellenben Rómeót heten, Júliát hatan személyesítik meg: a szerelemről, a párválasztásba történő szülői beavatkozásáról szólnak, ami sérült ifjak esetében még súlyosabb tragédiák előidézője lehet. A játékmester Győry Franciska (ő a beszédműhely vezetője is) és a rendező, Elek Dóra Shakespeare szerelmespárját idézi meg, azzal a nem csekély különbséggel, hogy náluk a cselekmény happy enddel végződik. Elek Dórát, ha arról faggatják: nehezebb-e értelmi sérült színészeket instruálni a színpadon, mint egészségeseket, vagy más-e a közönség reakciója a fogyatékosok játékát látván, alig érti a kérdést. A színészek egyszerűen a múzsái - vallja -, a néző pedig, ha egyszer eljön, rabjává válik a Baltazár Színháznak. Az élmény ugyanis katartikus. Tessék kipróbálni!

Kapcsolódó Élménybeszámoló az előadásról a papiruszon.