Ha valaki ma rákeres a Hurvinyek névre, jó eséllyel egy gyerekkori emlék van mögötte: a nagyszájú, elálló fülű kisfiú és a mindig felháborodott apja, akik magyar szinkronnal kerültek be több generáció emlékezetébe. A két figura azonban nem magyar és nem is rajzfilm: Spejbl és Hurvínek a cseh bábművészet legismertebb párosa, és 2026-ban a fiatalabbik kerek évfordulót ünnepel — Hurvínek százéves lett.
Ki az a Spejbl és Hurvínek?
Spejbl az apa: fatörzsszerű, kopasz fejű, örökké elégedetlen polgár, aki mindenre tudni véli a választ, és rendre kiderül, hogy mégsem. Hurvínek a fia: a kíváncsi, szemtelen, hol lusta, hol fékezhetetlen kisfiú, aki egyetlen kérdéssel képes romba dönteni az apai tekintélyt. A humoruk forrása mindig ugyanaz — a nemzedéki félreértés, a szójáték és az a pillanat, amikor a gyerek logikája erősebbnek bizonyul a felnőttén.
A páros nem gyerekműsornak indult, és soha nem is lett kizárólag azzá. A klasszikus jelenetek felnőtt füllel legalább olyan mulatságosak: a kabaréhagyományból nőttek ki, és a csehszlovák évtizedek alatt sok mindent el lehetett mondani két bábu szájával, amit élő szereplő nem mondhatott volna ki.
Egy plzeňi rajztanár műhelyéből
A megalkotójuk Josef Skupa (Strakonice, 1892. január 16. — Prága, 1957. január 8.), aki eredetileg matematikát és rajzot tanított egy plzeňi középiskolában, és a városi színháznak dolgozott díszlettervezőként. Az amatőr bábmozgalomban találta meg azt a formát, amiben a szatirikus hajlama elfért.
Spejbl 1920-ban készült el, Karel Nosek faragta ki. A fiú hat évvel később érkezett: Hurvínek figuráját 1926-ban Gustav Nosek, Karel unokaöccse faragta, és a bábu 1926. május 2-án lépett először színpadra Plzeňben. Ez a dátum lett az évforduló alapja.
1930-ban Skupa otthagyta a tanári pályát, és társulatát hivatásossá tette: így jött létre az ország — és Európa egyik — első professzionális bábszínháza.
A família: Mánička, Žeryk és Kateřina néni
A páros hamar családdá bővült. Mánička és a beszélni is tudó kutya, Žeryk 1930. április 19-én lépett először közönség elé a Hurvínek tavaszi revüje című előadásban. A legkésőbb érkezett szereplő Kateřina néni, Mánička nagymamája, aki 1971-ben került be a társulatba — ő az a figura, aki a leggyakrabban mondja ki azt, amit a többiek csak gondolnak.
Börtön, háború, újrakezdés Prágában
A második világháború alatt a bábuk politikai kockázattá váltak. Skupát a náciellenes tevékenysége miatt letartóztatták, és 1944–1945-ben a Gestapo drezdai fogságában tartották. A háború után a társulat Plzeňből Prágába költözött, előbb Vinohradyba, majd a kilencvenes évek közepén a mai helyére, a prágai hatodik kerületbe, Dejvicébe.
Innen indultak a világ körüli turnékra is: a páros máig négy kontinens 34 országában lépett fel, a legelső külföldi vendégjátékok pedig már 1929-ben elkezdődtek. Járt Németországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Indiában, Egyiptomban és Mexikóban is.
Négy nemzedék, egy hang
A bábszínház ritka teljesítménye, hogy a főszereplők hangja csaknem száz éve folyamatos. Skupa halála után Miloš Kirschner vette át a két figura megszólaltatását, őt Martin Klásek, majd Ondřej Lážnovský követte, 2022 óta pedig Martin Trecha a hangjuk. A társulat 2012-ben megkapta a cseh Thália-díj életműelismerését a bábművészet területén.
Hogy mennyire beépültek a cseh köztudatba, azt jól mutatja egy 2022-es epizód: 2022. május 25-én egy miniatűr Hurvínek-figura egy SpaceX-rakétával a világűrbe is feljutott.
Hogyan lett Hurvinyek magyar háztartási név
Magyarországon a párost elsősorban a magyar szinkronnal vetített rövid bábfilmek tették ismertté — a „Spejbl bácsi" kezdetű epizódcímek ma is keringenek a videómegosztókon. Innen ered a magyar helyesírási kettősség is: a cseh Hurvínek mellett nálunk a fonetikus Hurvinyek alak terjedt el, és a keresésekben ma is ez a gyakoribb.
A Papirusz maga is beszámolt a párosról: 2003-ban a prágai Királyi lovardában rendezett nagyszabású cseh bábkiállításról írtunk, ahol a régi és új bábuk mellett Skupa műhelyének darabjai is szerepeltek.
Mit tudni a régi Spejbl- és Hurvinyek-figurákról?
A név köré épült keresések jelentős része nem a színházra, hanem a figurákra irányul. Ennek oka egyszerű: a hetvenes-nyolcvanas években rengeteg Spejbl- és Hurvinyek-bábu, játékfigura és dísztárgy került magyar háztartásokba, és ezek ma az antikvitáspiacon bukkannak fel újra.
A leggyakrabban felbukkanó darabok néhány centiméterestől nagyjából tízcentisig terjednek, kerámiából vagy fából készültek, textilruhában — Hurvínek jellegzetes kék-fehér öltözetben, Spejbl sötét zakóban. Magyar aukciósházak és online piacterek kínálatában rendszeresen szerepelnek, jellemzően kopott festéssel, néha hiányos ruhával. Gyűjtői értéket elsősorban az állapot, a teljes ruházat és a párban való megléte ad; a márkajelzés nélküli, tömeggyártott másolatok jóval gyakoribbak, mint az eredeti színházi merchandise.
Érdemes tudni, hogy a figurák nem azonosak a színpadi bábukkal: az előadásokban használt marionettek jóval nagyobbak, több ízületesek, és a színház tulajdonában maradnak.
Hurvínek 100: mi történik 2026-ban?
A századik születésnap napja 2026. május 2. volt, de a prágai Divadlo Spejbla a Hurvínka egész évesre nyújtotta az ünneplést — a program neve Hurvínkův rok, azaz Hurvínek éve, premiersorozattal és új plakátsorozattal.
A színház 2026 márciusában nyitott ki újra, csaknem egyéves felújítás után: megújult az előcsarnok és a jegypénztár, új próbaterem épült, amely stúdiószínpadként is működik, és 281 nézőtéri széket cseréltek ki. A színház a prágai Dejvicén, a Dejvická utcában található.
Az évfordulóhoz kiállítás is kapcsolódik: a Hurvínek 100 — Z Plzně do Plzně („Plzeňből Plzeňbe") című interaktív tárlat a plzeňi Nyugat-csehországi Múzeumban látható.
Aki előadásra készül: a repertoár túlnyomó része cseh nyelvű, angol felirat nélkül, de előzetes egyeztetéssel angol nyelven is kérhető zárt előadás. Ha inkább itthon vinnéd színházba a gyereket, érdemes tudni, hogy a Lázár Ervin Program keretében minden általános iskolás ingyenes művészeti élményt kap a tanév során, és korábban a családi színházi előadások hangulatáról is írtunk.
GYIK – Spejbl és Hurvínek
Ki alkotta meg Spejblt és Hurvíneket?
Josef Skupa cseh bábművész. Spejblt 1920-ban Karel Nosek, Hurvíneket 1926-ban Gustav Nosek faragta ki.
Hány éves Hurvínek?
Hurvínek 1926. május 2-án lépett először színpadra Plzeňben, tehát 2026-ban lett százéves.
Milyen kapcsolatban áll egymással a két figura?
Spejbl az apa, Hurvínek a fia. A többi állandó szereplő Mánička, a beszélni tudó kutya, Žeryk, valamint Kateřina néni, Mánička nagymamája.
Hol látható ma a Spejbl és Hurvínek Színház?
Prága hatodik kerületében, Dejvicén, a Dejvická utcában. A színház 2026 márciusában nyitott újra egy csaknem egyéves felújítás után.
Magyarul is láthatók az előadások?
A prágai repertoár túlnyomórészt cseh nyelvű, angol felirat nélkül; angol nyelvű zárt előadás előzetes egyeztetéssel kérhető. Magyarul a régi, szinkronizált bábfilmes epizódok érhetők el.
Hurvinyek vagy Hurvínek a helyes írásmód?
Csehül Hurvínek a hivatalos alak. A magyar nyelvhasználatban a fonetikus Hurvinyek forma terjedt el, és a keresésekben ma is ez a gyakoribb.
Mennyit érnek a régi Hurvinyek-figurák?
Az árat az állapot, a ruházat épsége és az szabja meg, hogy a figura párban van-e. Magyar aukciósházak és online piacterek kínálatában rendszeresen felbukkannak, de a tömeggyártott másolatok jóval gyakoribbak az eredeti színházi daraboknál.
