A Szlovák Köztársaság megalakulásának és a Budapesti Szlovák Intézet megalapításának tizedik évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás megnyitója méltó volt az alkalomhoz. Rudolf Chmel kulturális miniszter köszöntője után Róbert Pollák, a kiállítást lehetővé tévő Kelet-szlovák Múzeum igazgatója mondta el ünnepi beszédét, majd a Moyzes-kvartett hangversenye koronázta meg az estet.
Márai Sándor Felvidékre került szász családból származott. Kassán született, és bár később elkerült innen, ez a város volt az egyik olyan alapélmény, amely később is gyakran visszatért műveiben. Kassa és Budapest - íme a két pólus, amelyek életét és írásművészetét egyaránt meghatározták. Innen ered legendás kötődése a polgársághoz, amely műveinek egyik kulcsfogalma. Bár 1948-ban külföldre távozott - Svájcban, Olaszországban és az Egyesült Államokban élte le utolsó éveit -, emigrációban írott műveiben is folyton visszacseng a két város hangulata.
A kiállítás Márai Kassán töltött éveit, illetve a felvidéki városhoz való viszonyát járja körül. A falakon a Kassai polgárok és az Egy polgár vallomásai című művek részletei láthatók - természetesen két nyelven, magyarul és szlovákul -, mindezt pedig az egykori Kassáról készült fotók illusztrálják. A Márai-írások helyszínei nemcsak korabeli képeken, hanem a mai állapotokat megörökítő fotókon is szerepelnek - a város fejlődése fontos része a kiállításnak. Mindez azonban több is ennél: nemcsak a város mutatkozik meg benne, és nemcsak az író Márai. A képanyag ennél többet nyújt: betekintést nyerünk abba a békebeli polgári létformába, ami az író műveinek alaptémája, amelynek elvesztése felett utolsó éveiben is bánkódott. Nagyapáink kora és élete van a falakon - ezért több ez, mint egy irodalmi-művelődéstörténeti tárlat. Saját múltunk rövid időre jelenné vált.
Szlovák Intézet: Bp. VIII., Rákóczi út 15.