Tizenkét budapesti épület történetét mesélik el Ács Irén fotói és Horgas Judit szövegei, s faltól falig vándorolva a város történelmi múltjával is megismerkedhetünk.
A Liget folyóirat 2005-ös évfolyamának tizenkét számában megjelentetett sorozat a tavalyi, Fák közt padon - budapesti ligetek c. könyv folytatásaként ismét a f?városi környezetkultúra mintegy másfél évszázadra visszatekint? történetét dolgozza fel, ezúttal egy-egy épület bemutatásával.
Makenna, az ifjú boszorkánylány anyját saját szomszédai ölik meg, holott mindig csak segített nekik. A lány a vadonba menekül, ahol az ott él? koboldokban váratlan szövetségesre talál. Együtt indítanak küzdelmet közös ellenségeik ellen, akik minden mágikus lényt el akarnak pusztítani.
A tizenhét éves Percy egy különös hóbort rabja lesz. Megfigyeli és lejegyzi diáktársai szokásait, amit azt halottnak mondott apja afrikai törzsekkel tette. De lehet-e az ember pusztán küls? személ? egy közösségben? Érdemes-e kockáztatni az els? szerelem élményét is?
Londonban, szilveszter éjszakáján, egy toronyház tetején ismerkedünk meg Nick Hornby új regényének négy h?sével. Mindannyian épp öngyilkosságot akarnak elkövetni, s meglepetten tapasztalják, hogy az élet ny?geit?l való magányos búcsú helyett valóságos partiba csöppentek. S némi udvariaskodás után - hogy ki ugorjon els?nek - akarva-akaratlan megmentik egymás életét: legalábbis egyel?re. Elszállt az ihlet?
A polgárháború már a múlté, de Oroszország továbbra sem lélegezhet fel. Tébécé járvány ütötte fel a fejét, tízezrek pusztulnak el. Milliók menekülnek el az országból. Vadim is Amerikába tart, de neki feladata van. Egy új csatárt kell vásárolnia a Dinamó Murmanszk csapatának. De New Yorkban az elnökválasztás el?tt néhány héttel oroszellenes zavargások törnek ki. Vadim hirtelen az egyik elnökjelölt mellett találja magát, és szokatlan feladatot kap: meg kell védenie Ben Rushton feleségét. Az asszonyt azonban bizarr módon meggyilkolják, és Rushton megbízására Vadim nyomozni kezd a brutális gyilkos után. Vadim egyre jobban belegabalyodik az összeesküvés hálójába, aminek köszönhet?en a gyilkos áldozatainak száma csak n?. Van valaki, akinek semmi sem drága, hogy Rushton legyen az elnök. Vadim a nyomába ered, de még csak nem is sejt, mi vár rá az út végén.
Hivatását tekintve Edward fejvadász. Mindegy, hogy milyen szörnyr?l van szó, neki csak az a fontos, hogy a hajsza minél hosszabb és véresebb legyen. Edward most Új-Mexikóba viszi Anitát, hogy segítsen neki egy problémás ügy felderítésében. Valami ismeretlen és titokzatos szörnyeteg vérszomjas zombikat gyárt az áldozataiból, ez pedig nem jelent túl sok jót a helyiek számára. Új-Mexikó kietlen, sivatagos világába csöppenve Anita hamarosan az események s?r?jében találja magát. A rejtélyes gyilkosságok, ?si Azték szertartások, vámpírok és farkasemberek között Anita már nemcsak az életéért küzd, hanem a józan eszéért is, hogy bel?le ne válhasson olyan könyörtelen gyilkológép, mint Edward.
Jason Taverner egy titkos kormányprogram végterméke, egyike azoknak a genetikailag megváltoztatott embereknek, akiket csak úgy neveznek: a hatosok. Jelenleg kirobbanóan népszer? televíziós személyiség, igazi sztár egy hetente jelentkez? tévém?sorban. Egy napon gyilkossági kísérletet követnek el ellene, és az eszméletét visszanyerve egy másik világban találja magát. Illetve mégsem. A mindenható rend?rség által szigorúan ellen?rzött világ ugyanaz maradt. Egy dolgot kivéve. Ebben a valóságban senki nem hallott Jason Tavernerr?l. Itt ? csak egy hivatalos papírok nélküli üldözött lehet, akinek egyetlen esélye van a túlélésre: ha megtalálja saját magát.
A megnyert és elvesztett ütközet Szerzõ: Papirusz 2006. május 17. 23:02
Waterloo, 1815 júniusának négy napja. A csatamez?n három hadsereg harcol életre-halálra becsületért, dics?ségért, az európai kultúráért. Két vezér, Napóleon és Wellington, el?ször kerül szemt?l szembe egymással, hogy gy?zelemre vezesse nemzetét. Ahogy a csata e négy nap során kibontakozik el?ttünk, a katonák és tisztjeik nagyon különböz? szemszögéb?l és jellemén keresztül láthatjuk az eseményeket. Tanúi lehetünk a mindkét oldalon jelenlév? elszántságnak, kétségbeesésnek és bátorságnak: ez avatja a könyvet figyelemre méltó olvasmánnyá.
?Két magyar kispolgári fiatalemberr?l szól, két harmincévesr?l. Az egyik itthon maradt, reménytelenül és neurotikusan verg?dik az apró gondok, a szennyes kis próbálgatások, az utált iroda, a f?zelékfeltét és végül a B-lista marazmusában. A másik szinte akaratlanul, szinte véletlenül külföldre kerül, végighányódott Európán, lekerült Dél-Afrikába és milliomos lett. Látogatóba jön haza Pestre: és akkor megindul ellene volt iskolatársainak rohama. Mindegyik rá épít, mindegyik verseng érte, mindegyik ?t akarja becsapni, mindegyik bel?le akar "kihozni valamit", mindegyik beléje kapaszkodik, mint abba a bizonyos utolsó szalmaszálba.? Bálint György, Magyarország, 1937. március 15.
Párizsban van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög keresked?, és még egész sor szám?zött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz bel?lük. Életük egyszer? volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha id?r?l-id?re közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrenget? esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története.
A luxori rend?rség nyomozója, Juszuf Khalifa felügyel? azt hiszi, egyszer? esettel áll szemben, amikor Piet Jansen, a korosodó hoteltulajdonos holttestét megtalálják a Nílus partján egy elhagyatott régészeti lel?helyen. Ami rutinnyomozásnak indul, villámgyorsan változik valami egészen mássá. Kalifa veszélyes, ingoványos terepre téved, bármerre néz, körülötte mindenütt mohóság, kétszín?ség, politikai intrikák és bosszú. Nyomasztó teherként nehezedik rá egy homályos, kétezer éves rejtély, amelyet meg kell fejtenie, mert ha a hatalom jelképe rossz kezekbe kerül, az egész Közel-Keletet lángba boríthatja a háború.
avagy hogyan essünk teherbe Szerzõ: Papirusz 2006. május 14. 12:06
Mi a teend?, ha egy fiatal pár úgy dönt, jöhet a gyerek? Ha gondosan fel akarnak készülni a babavárásra, ha egy ideje kísérleteznek, de növelni akarják esélyeiket, ez a könyv hasznukra válik. Zita West "aki képzett szülészn? és akupunktúrás szakember"kézikönyve felbecsülhetetlen információforrás, hiszen érzelmi segítséget nyújt a pároknak, pontos egészségügyi ismeretekkel szolgál és tanácsot ad a korszer? gyógyszereket, étrendet és életmódot illet?en.
Sarah King felejteni jött a Szentföldre. A fiatal orvosn? egy felbontott jegyességgel a háta mögött néhány érdekes hétre és sok szép látnivalóra vágyott. Ehelyett találkozott a Boynton családdal. Raymond Boynton azonnal megtetszett neki, de Mrs. Boynton, az anyja, nem nézte jó szemmel, ha négy gyereke közül bármelyik barátkozni próbált. Lehet, hogy öreg volt, kövér, nehezen mozgott és rossz volt a szíve, de a hatalma még mindig teljes volt a család fölött.
Caesar hatalmas sereg élén Róma felé közeledik, a városban lassan eluralkodik a pánik. Gordianus a felfordulás kell?s közepén saját otthonában fedezi fel Pompeius, a Nagy Vezér - és nem mellékesen Caesar ellensége - kedvenc unokatestvérének holttestét. Miel?tt Pompeius elmenekülne Rómából, arra kényszeríti a Nyomozót, hogy kerítse kézre a gyilkost. Biztosítékképpen elviszi magával Gordianus vejét is. A Nyomozó hamar kideríti, hogy a meggyilkolt férfi egy veszélyes kém volt, és útra kel Brundisium felé, ahol Caesar és Pompeius seregei néznek farkasszemet egymással. Gordianusnak nemcsak a mindent eldönt? csatát kell túlélnie, és megmenteni a vejét, hanem egy rettenetes titkot is fel kell fednie.
?Frau Thomas Mann? - így írta alá valamennyi asszonykorában írt levelét Katia Mann, a világhír? író mellett élethosszig h?en kitartó feleség. Igaz, ez a névválasztás nem volt szokatlan akkoriban, Katia Mann esetében mégis többr?l van szó: ? tudatosan, vállaltan határozta meg önmagát férje nevével és állította egész életét Thomas Mann szolgálatába. Inge és Walter Jens ennek a különleges asszonynak az életét mutatja be számos, eddig ismeretlen dokumentum felhasználásával. Betekintést nyerünk Katia és anyja, Hedwig Pringsheim kapcsolatába, Katia családi viszonyaiba. Megismerjük a nagypolgári, értelmiségi Pringsheim családot, akiknek liberális, felvilágosult gondolkodása kés?bb er?sen érezteti hatását a Mann család hétköznapjain, a gyerekek nevelésén, és kiderül az is, hogy a Mann gyerekek, Klaus, Erika, Golo, Monika és Elisabeth rendkívüli íráskészsége nem kizárólagosan apai örökség.
Alex egy elegáns kórházban lábadozik súlyos sebesülése után. Alig várja, hogy hazamehessen, és elfelejthesse az egész titkosügynökösdit. Ám a terveit ezúttal is keresztülhúzzák. A szomszéd kórteremben fekv? fiút - egy orosz milliárdos gyerekét - megpróbálják elrabolni, Alex pedig gondolkodás nélkül a segítségére siet, aminek következtében hamarosan a Harmadik Er? nev? terroristacsoport fogságában találja magát. S hogy mindehhez mi köze van a világ els? ?rhotelének, az Arkangyalnak? Alex egy hihetetlenül veszélyes akció során, a CIA közrem?ködésével kideríti?
Ez az intergalaktikus mitológia a megváltás, megváltódás lehetséges útjait keresve vezeti olvasóját a kozmoszba. A klasszikus teremtésmítoszokhoz hasonlóan építi fel azt a fantasztikus világot, amelyben bizonyos örökérvény?nek tekinthet? karakterek, mentalitások és értékek harca folyik valamely lehetséges jöv? megteremtése érdekében. - írta Dr. Szabó Gábor irodalomtörténész a Bowman-sorozat els? regényér?l. A tizenhét éves Gin Bowman feltett szándéka, hogy ?rfelderít? pilóta lesz, ezért is jelentkezett a hadseregbe. Fél év kiképzés után, miel?tt a Kissinger ?rállomáson m?köd? Katonai Akadémiára kerülne, egy hónap szabadságot kap katonatársaival A 2384. év decemberét írják.
Jézus gyermekkoráról senki nem tud semmit. Biffet, a Messiás legjobb haverját kivéve, aki most végre kipakol, és megírja a saját evangéliumát, tele kalandokkal, szerelemmel, varázslattal, gyógyítással, kung-fúval, halottkeltéssel, démonokkal és dögös csajokkal. És hogy mi van azzal a keresztre feszítés dologgal? Ahogy Biff mondja: "Azt hiszitek, ismeritek a történet végét, pedig egy fenét ismeritek. Higgyetek nekem, én ott voltam. Én már csak tudom."
?szinte beszélgetések az anyaság csodaszép és nehéz pillanatairól Szerzõ: Papirusz 2006. április 25. 16:34
Mit jelent anyának lenni túl azon, hogy csodálatos dolog?
Hogyan lehet összeegyeztetni a karriert, az országos ismertséget a legbens?ségesebb dologgal, az anyasággal?
Fülöp Bea, aki az elmúlt 8 évben a Danubius Rádió közkedvelt riportere volt, tavaly adott életet gyönyör? kisfiának. Ebben a könyvben 17 ismert közéleti személyiséggel, anyával beszélget ?szintén, tabuk nélkül örömökr?l, kételyekr?l, az anyaság megható és problémákkal teli id?szakáról.
A Molloy, a Malone meghal és A megnevezhetetlen, amelyek rendszerint együtt jelennek meg és Trilógia összefoglaló címen is ismertek, Beckett írói pályafutásának ugyanabban a kimagaslóan termékeny szakaszában (1947-49) keletkeztek, mint a Godot-ra várva, s ahogy emez a drámáknak, úgy a Trilógia Beckett prózaírói munkásságának legnagyobb sikert aratott és legtöbbet elemzett alkotása.
A luxori rend?rség nyomozója, Juszuf Khalifa felügyel? azt hiszi, egyszer? esettel áll szemben, amikor Piet Jansen, a korosodó hoteltulajdonos holttestét megtalálják a Nílus partján egy elhagyatott régészeti lel?helyen. Ami rutinnyomozásnak indul, villámgyorsan változik valami egészen mássá. Kalifa veszélyes, ingoványos terepre téved, bármerre néz, körülötte mindenütt mohóság, kétszín?ség, politikai intrikák és bosszú. Nyomasztó teherként nehezedik rá egy homályos, kétezer éves rejtély, amelyet meg kell fejtenie, mert ha a hatalom jelképe rossz kezekbe kerül, az egész Közel-Keletet lángba boríthatja a háború.
Sarah King felejteni jött a Szentföldre. A fiatal orvosn? egy felbontott jegyességgel a háta mögött néhány érdekes hétre és sok szép látnivalóra vágyott. Ehelyett találkozott a Boynton családdal. Raymond Boynton azonnal megtetszett neki, de Mrs. Boynton, az anyja, nem nézte jó szemmel, ha négy gyereke közül bármelyik barátkozni próbált. Lehet, hogy öreg volt, kövér, nehezen mozgott és rossz volt a szíve, de a hatalma még mindig teljes volt a család fölött.
Ez az intergalaktikus mitológia a megváltás, megváltódás lehetséges útjait keresve vezeti olvasóját a kozmoszba. A klasszikus teremtésmítoszokhoz hasonlóan építi fel azt a fantasztikus világot, amelyben bizonyos örökérvény?nek tekinthet? karakterek, mentalitások és értékek harca folyik valamely lehetséges jöv? megteremtése érdekében. - írta Dr. Szabó Gábor irodalomtörténész a Bowman-sorozat els? regényér?l. A tizenhét éves Gin Bowman feltett szándéka, hogy ?rfelderít? pilóta lesz, ezért is jelentkezett a hadseregbe. Fél év kiképzés után, miel?tt a Kissinger ?rállomáson m?köd? Katonai Akadémiára kerülne, egy hónap szabadságot kap katonatársaival A 2384. év decemberét írják.
Jézus gyermekkoráról senki nem tud semmit. Biffet, a Messiás legjobb haverját kivéve, aki most végre kipakol, és megírja a saját evangéliumát, tele kalandokkal, szerelemmel, varázslattal, gyógyítással, kung-fúval, halottkeltéssel, démonokkal és dögös csajokkal. És hogy mi van azzal a keresztre feszítés dologgal? Ahogy Biff mondja: "Azt hiszitek, ismeritek a történet végét, pedig egy fenét ismeritek. Higgyetek nekem, én ott voltam. Én már csak tudom."
