Ki is volt valójában ez nagyon kalandos életet élt orosz tudós?
Theremin professzor napközben jelentéseket írt, éjszaka a kabinjából, rádión továbbította õket Moszkvába. Fedõnevét - Kék Madár (Szinyaja Ptyica) - Lenintõl kapta, párttagsági könyvével egy idõben. „Hosszú, eredményekben gazdag életet kívánok önnek, Tyermen elvtárs", mondta Lenin, az eskütételt követõen. „Az ön hangszere boldogságot ad az embereknek. Legyen ön a kommunizmus kék madara."

A mû a világ elsõ térvezérlésû elektronikus hangszere és feltalálója, Leon Theremin orosz tudós és kém történetét vizsgálja, egy feltétlen rajongó szemszögébõl. Az Amerikában élõ szerzõ az 1990-es évek eleje óta kutatja a kalandos életû feltalálóra és mágikus hangszerére vonatkozó dokumentumokat. A történetet számos  formában feldolgozta az utóbbi években. A THEREMIN címû elektronikus oratóriumot 2000 decemberében, a budapesti Zeneakadémián mutatta be a Les Fleurs du Mal társulata. 1971-ben, hasonló címmel, Papp Gábor Zsigmond és Najmányi László társrendezésében, a Magyar Rádió készített hangjátékot. A darabot „a sztálinizmus korszaka Rómeo és Júliájának" nevezte az egyik kritikus. A szerzõ az „orosz Mefisztó" történetét a XX. század metaforájának látja. Most a kalandregények klasszikus stílusában írta meg.

A/5,  119 oldal, kartonált, ragasztott, 2100 Ft

ISBN 963 9655 04 X

Enciklopédia Kiadó
www.enciklopediakiado.hu