oldalak:  1  2  3  4  5   ...  43  44  45  46  47    Archívum Előző oldal     |     Következő oldal     Mészáros Márta, Kurtág György és hortobágyi húsos palacsinta Egy hétig Londonban: Fókuszban Magyarország Szerzõ: I-Web.hu 2002. július 17. 14:59 Dél-London jelentős művészeti seregszemléjének részeként, az Amadinda ütőhangszeres együttes július 5-i fellépésével kezdődött a magyar kultúra koncentrált bemutatkozása az angol fővárosban, a „Magyar Tavasz” rendezvénysorozat után idén másodszor. Az egy hetes eseményen hazánk gasztronómiai, zenei, színházi és mozi produkciói szerepelnek – tudtuk meg Bogyay Katalintól, a londoni Magyar Kulturális Központ igazgatónőjétől. bővebben >   Picasso és Monet továbbra is kelendő Londonban A legnagyobb nevek uralták június végén a londoni aukciósházak árveréseit Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 17. 13:03 Több, mint 20 millió dollárért kelt el két festmény a múlt héten a Sotheby’s és a Christie’s aukcióján. Picasso és Monet mellett más impresszionisták iránt is nagy volt az érdeklődés a főként európaiak látogatta árveréseken, de azért nem garasoskodtak a kortárs művek kedvelői sem. bővebben >   Egy újabb ösvény Szerzõ: Mucsányi Marianna 2002. július 16. 16:53                                                                                  „Kőrösi Csoma Sándor valóságos és álombéli útján” címmel    jelent meg Normantas Paulius, a hazánkban élő litván fotóművész    Ázsiában készült képeit bemutató kötete, melyet a Magyar Fotográfiai         Múzeum és A Tan Kapuja Buddhista Főiskola gondozásában adtak ki. bővebben >   Interjú Günther von Hagens anatómus professzorral A test világa című kiállításról Az alábbi összeállítást különféle interjúkból állítottuk össze. Szerzõ: Csibi Szilvia 2002. július 11. 11:01 -  Mi járt a fejében, amikor eldöntötte, hogy kiállításon mutatja be a testeket? Günther von Hagens: Húsz évig dolgoztam anatómusként a Heidelbergi Egyetemen, és a diákok roppantul meg voltak velem elégedve. Akkoriban hétvégenként tűzoltókat és nővéreket kalauzoltam a kiállított preparátumok között, és észrevettem, hogy az alapvető anatómiai ismereteik is hiányoznak. Manapság a laikusok látszólag nagyon sokat tudnak az emberi testről. A médiában hallanak és olvasnak róla, képeket is láthatnak például arról, milyen egy szívinfarktus, meg hogy milyen a dohányzók tüdeje, de sosem látják, hogy valójában hogy is néz ki. Ezen változtatni kell A célom, hogy demokratizáljam az anatómiát. – De mi késztette arra, hogy megrendezze ezt a kiállítást? Oktatni akar vagy inkább sokkolni?  Günther von Hagens: Ha megfigyeli a látogatók reakcióit, látni fogja, hogy senkit sem sokkolnak a látottak: inkább meg vannak lepődve, és lassan felfedezik a saját testüket is. Itt aztán tényleg nem száraz anatómiáról van szó. Ez egy anatómiai esemény, ha úgy tetszik, szórakozás.   - Miből gondolta, hogy az embereket ennyire fogja érdekelni? Számított-e arra, hogy több millióan lesznek kiváncsiak a kiállításra?   Günther von Hagens: Teljes mértékben. Már csődbe mentem volna, ha nem így állna a helyzet. Amikor megrendeztük az első show-t Németországban, egy kritikus azt mondta, legfeljebb 40.000-en jönnek el. Ezzel szemben már 800.000 látogató volt. Én gondoltam, hogy a gyakorlati tudásból hiány van. Azért vannak itt, hogy ők is láthassák azt, amit a szakértők évszázadok óta élveznek.  - Kik voltak az elsők, akik testüket felajánlották Önnek és mivel vette rá őket, hogy ezt tegyék? Gondolom, ha megvan a holttest, akkor gyorsan neki kell fogni a kipreparálásának, mielőtt oszlásnak indul. Szóval kik voltak az elsők? Günther von Hagens: Igazából nem sürget az idő – nyáron két hét, télen pedig négy hét – ugyanis a testnek nem kell frissnek lennie. Már a legelején, amikor kigondoltam ezt az eljárást 1977-ben, sok ember, aki látta a kiállítás, jelentkezett, annyira tetszett neki, amit látott. Németországban naponta 5 ember iratkozott fel. Eddig mintegy 4,500 donorunk van, úgyhogy testekből nincs hiány.   - Itt Londonban is akadt olyan, aki feliratkozott? Günther von Hagens: Most van a harmadik nap, és nagy örömünkre már 8,000 látogatónk volt. Egy angol férfi feliratkozott, aki már látta a kiállítást Belgiumban, és azt mondta, hogy a látvány szépsége annyira magával ragadta, hogy eldöntötte, ez sokkal jobb, mintha eltemettetné vagy elhamvasztatná magát.  - És mi a helyzet azoknak a rokonaival, akik odaajándékozzák a testüket? Volt már olyan, aki eljött megtekinteni a halott hozzátartozóját a kiállításon? Günther von Hagens: Nagyon fontos, hogy a testek anonimek maradjanak, máskülönben az egész egyfajta posztumusz múzeummá alakulna át. Ez nem az a hely, ahová gyászolni jönnek az emberek. Nem illegális temető – ez a megvilágosodás terme, és amikor az ember tanulni akar, akkor nem gyászol. Ezért hát megvolt rá a jó okom, hogy bizalmasan kezeljem a személyes adatokat – a rokonok jönnek, látnak, de nem tudják, ki kicsoda, és szerintem ez nagyon is helyénvaló.  - Melyik nem képviselői hajlanak inkább arra, hogy odaajándékozzák a testüket? Günther von Hagens: Kb. 15% -kal több nő adományozza oda a testét, és mintegy 10 - 20% -kal több nő jön el a kiállításra. Miért? Mert a nők jobban függenek a testüktől és jobban is érdekli őket a szépség,  kozmetikumok, stb. viszonylatában, nem is szólva a gyermekszülésről és –nevelésről, tehát nagyon is érthető hogy fontosabb számukra a testük.  - Nem gondolja, hogy az Önt ért kritikák egy része megalapozott? Testek felvagdosása és kiplasztikázása ugyanis nem csoda, ha sokakat elgondolkoztat, vajon teljesen éplelkű emberrel állnak-e szemben. Ön hogyan reagál ezekre a felvetésekre? Günther von Hagens: Ilyen erővel Leonardo da Vincit és más középkori mestereket is - akiknek a követőjének tartom magam - őrültnek nevezhetnénk. Nos, én magamat teljesen kiegyensúlyozott személyiségnek tartom. Arról nem is beszélve, hogy ők, pl. Leonardo éjjel ment testeket lopni az akasztófáról, hazacipelte őket, felboncolta aztán elrejtette őket az ágya alá. Hála neki és másoknak, ma sokat tudunk az emberi testről és a várható élettartamunk megkétszereződött. Ilyen értelemben persze én nem vagyok kiegyensúlyozott, de a valós életben néha muszáj megtörni a társadalmi tabukat.- Egy társadalom nem élhet tabuk nélkül, de egy társadalom anélkül nem tud fejlődni, hogy ne feszegetné azokat. Én olyan ember vagyok, aki tabukat döntöget.  - Ön is odaajándékozza majd a testét, amikor meghal? Günther von Hagens: Hát persze, örömmel, és nagy izgalommal, mert számomra nagy megtiszteltetés, hogy kiállítják a testemet, és így halálom után is szolgálhatom az anatómiát és a felvilágosodást.  - Na persze a nagy kérdés az, ki fogja ezt elvégezni ha Ön már nem él? Günther von Hagens: Tudom, hogy kollégáim hajlandók lesznek mintegy 1500 munkaórát eltölteni azzal, hogy egy jó kis darabot készítsenek belőle, így a világon maradhatok akár néhány évszázadig is. A balzsamozás egyfajta vigasz, ugyanis megváltoztatja a halál arcát.    bővebben >   Hadd szóljon! Vidák Györgyi alkalmi és estélyiruha-kollekcióját színésznők mutatták be a Kongresszusi Központban Szerzõ: Mucsányi Marianna 2002. július 10. 14:07 A címben szereplő mondat gazdája Alföldi Róbert, a Színésznők a kifutón show rendezője. Így bíztatta a technikust, tekerje már feljebb a hangerőt a fináléban. Profi módon lovagolta meg a sikert. Mert taps az volt. bővebben >   Az élet állhatatlan képei Andrzej Wajda vallomásai Szerzõ: I-Web.hu 2002. július 9. 16:44 Wajda festészetet tanult, majd elfáradva a háromévi hasznosságról és egyebekről kialakult haszontalan vitáktól egy 1949-es sopoti nyaralás során elhatározza –, ha holnap esni fog az eső, elmegy Lódzba, és felvételizik a filmfőiskolára. És esett. És így lett filmrendező. bővebben >   A hajdan volt Teleki tér Nyolcadik kerületi történetek Szerzõ: I-Web.hu 2002. július 9. 15:16 Giorgio Pressburger ismert író, több regénye jelent már  meg magyar fordításban, köztük a nagyon izgalmas szerelmi történet, a Fogról fogra. Hogy miért is fordításban? A név olaszos és németes. Nos, Giorgio Pressburger olasz író és egyben 56-os emigráns, színpadi rendező, író és kultúrdiplomata, még néhány hétig a budapesti Olasz Intézet igazgatója. bővebben >   Meztelen Shakespeare Peter Brook új Hamletje Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 5. 13:49 A barcelonai Grec Színházi Fesztivál szenzációja, hogy a neves angol rendező, Peter Brook Hamlet tragédiája címmel ismét színre vitte Shakespeare legismertebb drámáját. bővebben >   Színházi költészet A Holland Táncszínház jött, táncolt és győzőtt Szerzõ: Eszéki Erzsébet 2002. július 2. 13:40 Tizennyolc balettművész 1959-ben kivált a Holland Nemzeti Balettből, majd létrehozta a Holland Táncszínházat (Nederlands Dans Theater – NDT). Otthonuk, a Lucent Theater hágai épülete nem is egy, hanem három társulatnak ad otthont, a Nederlands Dans Theater  három műhelyének. Három lépcsőfok, három dimenziója a modern táncművészetnek. Budapesten az NDT I. lépett föl, a “zászlóshajó”.  bővebben >   Pánik az operá/k/ban Ki finanszírozza a komolyzene legnívósabb eseményeit? Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 1. 12:55 Összeomlás fenyegeti a világ zenei életének legnagyobb szponzorát, az amerikai Alberto Vilart. Ezért egyebek között veszélyben forog a Salzburgi Ünnepi Játékok jövője is. bővebben >   Dráma a magas C körül Pavarotti betegség miatt lemondta New York-i szereplését Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 1. 11:49 A  Metropolitan évadzáró előadásain nagy szenzációnak igérkezett Luciano Pavarotti fellépése. A híres tenor megbetegedéséről kósza hírek terjengtek. bővebben >   Brüsszel 2002 Európa kulturális eseményeinek idei központja a belga főváros Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 1. 11:49 Bízva a számok varázsában, 2002. 02. 20-án hivatalosan is megkezdődött a Brüsszel 2002 című rendezvénysorozat. Mint ismeretes, az idén Salamanca /Spanyolország/ mellett a belga főváros nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet. bővebben >   Hacker etika A számítógép ördögeinek kulturális mozgalma Szerzõ: Madary Orsolya 2002. július 1. 11:11 A hacker szóról eddig csak a számítógépes kalózkodás és a vírusok jutottak az eszünkbe. Pedig jó tudni, hogy néhány hacker az információ szabadságharcosának tartja magát. bővebben >   Előkészületben Bret Easton Ellis: A vonzás szabályai Szerzõ: I-Web.hu 2002. július 1. 10:55 Magyarra fordított könyveinek sorában az ötödik, valóságos pályafutásán a sorrendben másodikként megjelent Bret Easton Ellis-regényt adta közre késő tavasszal az Európa Kiadó. Az 1964-ben született Ellis huszonhárom évesen írta A vonzás szabályai című könyvét, mellyel mostanra teljessé kerekedett a magyar nyelvű Ellis-életmű. bővebben >   Afrika szíve Egy demokratúra Lángh Júlia szemével Szerzõ: I-Web.hu 2002. június 26. 14:25 A Közel Afrikához, Lángh Júlia „élménybeszámolója” egy nigeri bozótfalu életéről 1996-ban, megjelenésekor nagy közönségsikert aratott, a könyv pillanatok alatt elfogyott. Az egykori nigeri óvónő öt év után tért vissza Afrikába rádiós újságírást tanítani testi fogyatékos gyerekeknek. Ezúttal a földrész mértani szívébe, Csádba érkezett. És megírta Vissza Afrikába kötetét. bővebben >   A kecske ünnepe szerzőjének sikere New Yorkban Mario Vargas Llosa Nabokov-díja Szerzõ: Madary Orsolya 2002. június 26. 14:12 Mario Vargas Llosa New Yorkban átvette a Nabokov-díjat, de emlékeztetett arra, hogy regényeinek sikeréhez nagyban hozzájárulnak a fordítók is. Az esemény kapcsán díjazásban részesítették A kecske ünnepe angol fordítóját. bővebben >   Gyorsul a bakterház Sikertelen árverés a sikerfilm folytatásáért Szerzõ: Sárközi Lóránt 2002. június 26. 12:31 Egyszer akartam életemben nagyon paraszt lenni - persze nem sikerült. 1979-ben történt mindez, 9 éves koromban. Amikor a televízió felhívást tett közzé, hogy keresik Regös Bendegúz megszemélyesítőjét az „Indul a bakterház” című film főszerepére. Ha nem ragaszkodnak a tájszólással beszélt ízes magyar nyelvhez és a profi fáramászási technikához, biztos befutó lettem volna. Kívülről fújtam az egész történetet, és arra is ráéreztem: minden Bendegúzon múlik. bővebben >   A szövés mestere Lawrence Norfolk regényeiről Szerzõ: I-Web.hu 2002. június 26. 12:27 A 2002-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége az 1963-ban született Lawrence Norfolk brit író volt. Első regénye, a Lempriére – lexikon meghozta a világhírt az akkor harmincéves írónak. Az alkotó, aki véletlenül, egy barátnője unszolására lett író, közel húsz nyelven láthatta viszont kötetét. Legújabb regényét, A Vadkan képébent látogatása alkalmára fordították magyarra. bővebben >   Tudomány, művészet vagy show Dr. Frankenstein kiállítása Szerzõ: Madary Orsolya 2002. június 26. 12:08 Londonban is botrányok kísérték A test világa című kiállítás megnyitóját. Egy látogató kalapáccsal szétverte az egyik közszemlére tett emberi testet. bővebben >   Nagyvárosi zűrzavar Biennálé Sao Pauloban Szerzõ: Madary Orsolya 2002. június 26. 12:03 Sao Paulóban megrendezték a 25. művészeti fesztivált. Az eseményt a városban uralkodó zűrzavaros helyzetnek köszönhetően a „káosz biennáléjaként” is emlegetik. bővebben >   oldalak:  1  2  3  4  5   ...  43  44  45  46  47    Archívum Előző oldal     |     Következő oldal     Összesen 922 cikk található ebben a rovatban Jelenleg 10 olvasó böngészik a Papiruszon