1204 ? I. Balduint bizánci császárrá koronázzák Konstantinápolyban.
1877 ? Kikiáltják Románia függetlenségét (elszakadását az Oszmán Birodalomtól).
1945 ? A Győzelem napja, véget ér a második világháború Európában.
1956 ? A Manaslu (tszf. 8163 m) első megmászása.
2004 ? Robbantásos merényletben életét veszti Ahmad Kadirov csecsen elnök.
1763 ? Batsányi János költő (? 1845. május 12.)
1776 ? József nádor (József Antal János Habsburg-Lotaringiai főherceg) (? 1847.
január 13.)
1912 ? Ottlik Géza író (? 1990. október 9.)
1924 ? Bulat Okudzsava szovjet-orosz költő, író, dalénekes (? 1997. június 12.)
1959 ? Áder János politikus, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyik vezetője
1791 ? Francis Hopkinson, amerikai író, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója
1805 ? Friedrich Schiller, német drámaíró
1892 ? Baross Gábor, közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter (* 1848)
1903 ? Paul Gauguin, francia impresszionista festőművész (* 1848)
2003 ? Nagy Norbert, tragikusan elhunyt válogatott labdarúgó
2004 ? Ahmad Kadirov, csecsen elnök
1985 óta Európa-nap. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950-ben e napon
tett javaslatot az Európai Unió elődje, az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására.
Május havi kalendárium
Pünkösd hava vagy kettősök hava - Tavaszutó
Május a természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás,
rózsanyílás fő ideje. Többnyire májusban ünneplik a Pünkösdöt, ezt a másik mozgó
ünnepet, ezért májust Pünkösd havának is nevezik. Baranyában azt mondják: ?Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz?.
Május 1. - Majális
Már régóta közös kirándulások, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A
majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották,
s a magukkal vitt ételt, italt fogyasztották. Később egész sokadalommá szélesedett
a majális, volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny,
ének és tánc, katonazene. Május elseje a májusfa állításának ideje is. Május elsejére
virradó éjfélkor a legények szeretőjüknek állítottak májusfát: pántlikákat, selyemkendőt
s egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését
zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu
népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa,
közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A fa ledöntésére a hónap végén került
sor.
Május 6. - Babevő János napja
A soproni német szőlőtermesztők a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek,
ahonnan a ?poncihter? név is származott. A német babtermesztő ?Bonenzüchter? név
népetimológiai változata lett a poncihter. Ezt a nevet a magyarországi népleírások
is átvették, és használták a soproni parasztpolgárok és a módos városi polgárok
elnevezésére. A szőlő, a bab és a bor jól megfért egymással, hozzájárulva évszázadokon
át a városi polgárok jómódjához. Sopron a 18-19. századra a legnagyobb nyugati
irányú borexportot bonyolította le. Soproni név alatt keltek el a belső-dunántúli,
balatoni, somogyi, sőt még a tolnai borok is. A borkereskedő város polgári életformájához
szorosan hozzátartozott a borkereskedelem nemcsak a saját borral, hanem a más
vidékek jóminőségű boraival történő sáfárkodás is.
Májusi fagyosszentek
Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek,
de valójában többen vannak. A ?három -ác? napjai: május 12.,13., illetve 14. Legendájuk
szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot
14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején - keresztény hitéért lefejezték;
Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben
szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német
hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok.
Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban ?három szigorú úr?-ként
vagy, ?jeges szentek?-ként tartják számon, Franciaországban ?szőlőfagyasztóknak?
nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek,
és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen
emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed.
Május 12. - Pongrác napja
A három fagyos nap közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint
a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami
"leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek-füstöltek
a szőlőkben. A megfigyelés szerint sokfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi
időjárás, olyan lesz Orbánkor is. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos
palántázni, mert a gyenge palánták lefagynak. Ha esik az eső, akkor a gazda örül
is meg szomorkodik is, mivel az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek.
Május 13. - Szervác napja
Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik
Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: ?Sok bort hoz a három ác, ha felhőt
egyiken se látsz.?
Május 14. - Bonifác napja
A három fagyosszent idején három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken,
mert akkor nem termett a népi hiedelem szerint a szőlő.
Május 25. - Orbán napja
Orbán - egyes helyeken: Urbán - középkori szent, akinek kultusza leginkább az
Alföldön, Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon alakult ki a 17. században
a Kárpát-medencében. A neki szentelt kápolnákkal, szobrokkal elsősorban a szőlőhegyeken
vagy azok környékén lehet találkozni, hiszen tőle várják a szőlők védelmét, megóvását,
a növénybetegségek elhárítását. Alakját hordókra, szőlészeti munkaeszközökre is
kifaragták ugyanezen célból. Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban,
fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázolják, de minden tiszteletük mellett
erősen meg is bírálják: ha szép, meleg idővel érkezik, akkor szobrát a vásártéren
vagy faluközpontban finom posztóval letakart asztalra állították, megkoszorúzták,
borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. Ha azonban esővel, hideggel virradt
meg a napja, sárral dobálták meg.
(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)